A lét elviselhetetlen könnyűsége - a piknikezésről ez a Kundera regény címe jut eszembe. Találó, hiszen nincsen annál gondtalanabb időtöltés, mint egy finomságokkal megrakott kosárral kimenni a szabadba, végigheveredni egy pléden és hallgatni a természet zsongását, a madarakat, figyelni a fűben neszező bogarakat, a fák levelei között finoman átszűrődő napfény játékát és élvezni az édes semmittevést. Ilyenkor viszünk magunkkal könyvet is, de rendszerint szinte semmit nem haladunk az olvasnivalóval, mert annyira jó csak úgy lenni, nézelődni, hogy a könyv leginkább fejtámaszként szolgál. Az igazi piknik sütemény nélkül, olyan, mint a fagyi tölcsér nélkül. Jó, jó, de valahogy nem az igazi, hiányérzetem van nélküle. Praktikus olyan desszerttel készülni, ami guszta marad a zötykölődés után is, és az sem árt, ha kézből ehető, bár mi mindig viszünk magunkkal evőeszközöket, kis terítőt, sőt még szép borospoharakat is. A piknikkosárba három olyan süteményt ajánlok, amelyek nem különösebben időigényesek és olyan finomak, hogy hazafelé már biztosan nem kell cipelnünk őket.
Mákos-narancsos kocka
A sütemény alapjául szolgáló eredeti recept a Mennyei Édesség blogról származik, egy kicsit változtattam rajta.
Hozzávalók:
250 gramm darált mák
2 evőkanál liszt
3 dl tejszín (házi)
120 gramm nádcukor
4 tojás
egy marék kandírozott narancshéj
egy citrom reszelt héja
100 gramm étcsoki
Elkészítés:
A sütőt előmelegítem 180 fokra közben a tojásokat szétválasztjuk, a sárgáját kézihabverővel habosra keverem a cukorral, majd hozzáadom a tejszínt. A mákot összekeverem a liszttel és a citrom héjjal majd hozzádolgozom a tojásos masszához. A fehérjét kemény habbá verem és egy merőkanál segítségével óvatosan beleforgatom a tésztába. A végén belekeverem a kandírozott narancshéjjat és az apró darabokra vágott étcsokit. Egy sütőpapírral bélelt tepsibe öntöm és körülbelül 20 percig sütöm, érdemes egy tűpróbát végezni. Ha készen van, megvárom, amíg teljesen kihűl, majd óvatosan lehúzom róla a sütőpapírt és felkockázom.
Fehér csokis-epres muffin
A muffin azon kevés sütemények közé tartozik, amely szinte minimális energiabefektetést kíván az elkészítője részéről mégis maximális élvezetet képes nyújtani, szerintem vetekszik az órákig tartó, konyhában állós, pepecselős süteményekkel. És most jön a "ha". Ez a tétel ugyanis csakis akkor igaz, ha a megfelelő minőségű alapanyagokból készül. Kiváló minőségű csokoládé, tojás, krémes joghurt, és rengeteg vaj. Sokan nem szeretik a muffint, mondván, hogy száraz, fojtós, - persze, mert hiányzik belőle a vaj - mások pedig unalmasnak tartják - mert leragadnak a csokis változatnál - pedig ez a legjobban variálható sütemény, a kísérletezés lehetősége szinte végtelen.
Ezt a egy Stahl Judit recept alapján készítettem, és szerintem a legjobb muffin lett, amit valaha ettem. Az eper és a fehér csoki együtt nekem egyébként is a gyengém, de a sütéstől karamellizálódott eperszemek az olvadt fehércsokival és a kandírozott narancshéj pikáns ízével egyszerűen maga volt a tömény élvezet.
Hozzávalók:
100 g vaj (nem margarin)
100 g fehércsokoládé
200 g eper
250 g liszt (nem teljes kiőrlésű)
egy kévéskanál sütőpor
1/2 kávéskanál szódabikarbóna
egy csipet só
egy dl tej
100 g natúr joghurt
120 g cukor
egy tojás
egy vanília rúd kikapart magja
egy marék kandírozott narancshéj
A receptekben szereplő reszelt citromhéjat és narancshéjat gyakran helyettesítem kandírozott narancs és citromhéjjal, mert sajnos nem kapok olyan gyümölcsöt, aminek a héja kezeletlen lenne, így nincs hozzá bizalmam.
Elkészítés:
A sütőt előmelegítjük 200 fokra és kibéleljük a muffinsütőt. A vajat megolvasztjuk, majd hagyjuk egy kicsit visszahűlni. Az epret és a csokit apró darabokra vágjuk, én az epret kicsit nagyobbakra hagyom. Az epret összekeverjük egy púpos evőkanál liszttel (a megadott mennyiségből vesszük el), ez felszívja a nedvességet, így nem fogja eláztatni a muffint. Összekeverjük a száraz hozzávalókat: lisztet, sütőport, szódabikarbónát, a sót és a fehércsokit. A tojást összedolgozzuk a cukorral, majd hozzáadjuk a tejet, a joghurtot, az olvasztott vajat a vanília kikapart magját és a kandírozott narancshéjat. Ezután egy fakanál segítségével nagy mozdulatokkal összekeverjük a lisztes keverékkel, nem kell teljesen simára keverni. A tészta felét elosztjuk a formákba, a másik feléhez hozzákeverjük az epret, és azt is belemerjük a tepsibe. Körülbelül 25 percig sütjük.
Epres-almás pite
Ez egy
chili&vanília blogról származó recept Mautner Zsófitól, fantasztikusan finom, omlós vajas tésztával és epres-vaníliás-almás töltelékkel. Az alma-eper a vaníliával és a gyömbérrel együtt nagyon pikáns ízvilágot eredményez, igencsak vissza kellett fognom magam, hogy a készítés közben ne egyem meg a töltelék felét. Különösen jó, hogy a recepthez videó is tartozik, amelyből kiválóan megtanulható a pite tészta elkészítése, ugyanis Mautner Zsófi elárulja, hogy mitől lesz olyan omlós és finom, amitől úgy szeretjük. Én ezentúl ez itt bemutatottak alapján fogom az összes vajas tésztát elkészíteni, a recept egyébként variálható és bármilyen gyümölccsel elkészíthető, biztos, hogy kipróbálom eper-rebarbarával, körtével is.
Íme a recept és a videó:
http://chiliesvanilia.blogspot.hu/2013/04/gyomberes-epres-almas-pite.html
