Filmajánló: Tortilla leves

Kedves, vicces, fordulatos és hihetetlenül jókat főznek benne. Ráadásul még megható is. Sokat gondolkozni viszont nem kell rajta, amit ennél a filmnél szintén az előnyök közé sorolnék.

Martin immár három felnőtt lánygyermek özvegy édesapja, aki mesterszakácsként biztosította családjának a megélhetését. A nyugdíj és a lányok kirepülése otthonról azonban túl sok neki, szüksége van arra, hogy főzhessen és legyen, aki örömmel várja a vacsorát, mert az esti közös étkezés a Naranjo családban nemcsak ellenállhatatlanul finom, de szent dolog is. A lányok szeretnének kicsit messzebbre kerülni a pater familias befolyása alól, mégis imádáják és felnéznek rá. A sors fintora, hogy a mesterszakács Martin elveszítette az ízlelés és szaglás képességét, így számára az ízek halottak, ahogy a szerelem is a csaknem tizenöt éve elvesztett feleségével együtt. Persze azért nem túl drámai a film és az első perctől érezhető, hogy csakis jó vége lehet, az ember egy egészen picikét azért mégis izgul, hogy mi lesz belőle...

Tortilla chips olvasztott sajttal, capri bogyóval és salsával

A kedvenc mexikói éttermünkben kapható egyik előétel ihlette ezt az ételt. Hasonló hozzá, némi változtatástól eltekintve, én jalapeno paprika helyett capri bogyót tettem bele, tejföl helyett natúr joghurtot használtam, nem tettem bele sonkát sem és biztosan hiányzik még a fűszerek közül is pár, de nagyon jó lett, éppen egy esti filmezéshez, borozáshoz való kis csipegetni való...

Hozzávalók:

• Tortilla chips
• Natúr joghurt/tejföl
• Pár nagyszemű magos capri bogyó
• Paradicsomszósz (az enyém saját, házi készítésű volt fokhagymáva és zöldfűszerekkel)
• Valamilyen ömlesztett sajt én kecskesajtot használtam
• mozzarella sajt
• Chili és bors

Elkészítés:

Egy tűzálló tálba szórjuk a tortilla chipset majd rászórjuk a reszelt sajtot és a kis kockákra vágott mozzarellát picit elkeverjük majd rászórjuk a karikára vágott kapri bogyót és 250 fokra előmelegített sütőben hagyjuk ráolvadni a sajtot. A paradicsomszószt felforraljuk, hagyjuk kicsit sűrűsödni és chilivel, borssal ízesítjük, ha eredetlieg fűszer nélküli akkor olajon megfuttatunk pár gerezd fokhagymát és egy fél vöröshagymát és erre öntjük rá a paradicsomszószt,  zöld fűszerekkel (petrezselyem, bazsalikom, oregano, kakukkfű, rozmaring) ízesíthetjük. Ha ráolvadt a sajt, akkor pár kanál salsával meglocsoljuk, egy kevés tejfölt vagy natúr joghurtot is löttyinthetünk rá és már készen is van, forrón tálaljuk.

Medvehagymás omlett, medvehagymás pogácsával

Medvehagymát szedtünk az erdőben. Hátamon a kisfiam, a kislányommal hóvirágot, ibolyát, mohát néztünk, a még kopár ágak között madárfészkeket kerestünk, apának segítettünk medvehagymát gyűjteni. Ezután délután közösen pogácsát készítünk, omlettet sütöttünk belőle, így a levelek letépésétől a tányérjukra kerülésig végigkövethették az ételek megszületését. Látják, hogyan lesz a lisztből, tojásból, élesztőből, tejfölből ragadós tészta, majd, hogyan kel meg szép lassan a dagasztótálban a tészta, hogyan válik az erdőben az avar alól még éppen előbújó medvehagyma levelekből ízletes hozzávaló a vacsoránkhoz. Ennél pihentetőbb, mégis tartalmasan eltöltött délutánt nem is kívánhatnék, mint, amilyen ez volt. Azt hiszem én ennyit várok egy tökéletes szombat délutántól.  A pogácsa pedig igazán jó lett. Magas, réteges, amilyennek lennie kell. Még sosem sikerült ilyen jól, talán a férjem közreműködése segített, a hajtogatás, nyújtás neki valahogy sokkal jobban megy.

És az én fényevő kislányom megette az omlettet is. Nem tudom mi történhetett, de végtelenül örültem neki.

Medvehagymás omlett

http://vasarnapiebed.blogspot.hu/2015/03/medvehagymas-pogacsa.html

Hozzávalók:

• Egy nagy marék medvehagyma
• Vaj
• olíva olaj
• 5 tojás
• fél dl tej
• só, bors
• 50g kecskesajt (lehetőleg friss)

Elkészítés:

A medvehagymát felaprítjuk, a tojásokat felverjük  a tejjel, sózzuk, borsozzuk. Egy nagyobb, magas falú serpenyőben összeolvasztunk egy diónyi vajat és négy evőkanál olívaolajat majd beleöntjük a tojást és lassú tűzön megsütjük benne. Az omlettban ez a nehéz. A teteje ne maradjon folyós, de közben az alja se égjen oda. Amikor félig készen van rámorzsoljuk a kecskesajtot, amikor pedig majdnem kész, a teteje még nem szilárd, akkor rászórjuk a medvehagymát. Amikor kész, az egyik felét óvatosan ráhajtjuk a másikra és azonnal tálaljuk. Medvehagymás pogácsával igazi tavaszváró vacsora. 

Egy kis kanál cukor...

"Csak egy kis kanál cukor kell, és lemegy az orvosság..." énekli Mary Poppins. És milyen igaza van. Néha egy kis trükk elegendő ahhoz, hogy a gyerekek megegyenek valamit. Vagy, hogy egyáltalán. Egyenek. Az én kislányom szinte semmit nem hajlandó reggelizni. Egy igazi szendvedés néha vele az evés. Megcsinálok valamit, utána kitalálja, hogy mást kér, nem jó alakban van elvágva a kifli, vagy miután elvágtam, mégiscsak egészben szeretné. És a végén alig eszik belőle. Idegtépő.  Sok hűhó, néha semmiért. Egyetlen étel van, amit minden körülmények között megeszik ez a palacsinta, főleg, ha nutella is van mellé, ez az igazi nyerő páros nálunk. Mit nekünk házi eperlekvár, fahéjas vaj vagy ananász chutney. Nutella, az a jó. Jó, gondoltam, ha nutella, ám legyen. De hát azt annyi mindenre rá lehet kenni még a palacsintán kívül. Például banánra. Ha jól elrejtem benne akkor akár almára és körtére is.  Így már egy ideje nálunk a következő a reggeli: Egy banánt felkockázok, majd egy kis tálka aljára teszek egy fél evőkanálnyi nutellát erre egy réteg banánt, majd még egy adag nutella még egy adag banán, kicsit elkeverem, de nem túlságosan, és kevés alma vagy körte kockát is közé csempészek. Szigorúan villát adok mellé, véletlenül sem kanalat, így kénytelen a gyümölcskockákat használni, ha ki szeretné mártogatni a csokit. Működik, egy banán és egy negyed alma vagy körte általában elfogy, sőt néha kér még repetát, ilyenkor már többnyire csak gyümölcsöt adok neki a maradék csokihoz.

Egyébként én is szeretem, a legjobb "mogyorókrém", csak tudnám miből van... Egy feltételnek mindenképpen eleget tesz. Finom. 

Az élet ízei

Kezdjük ott, hogy a rendező Lasse Hallström, ugyanaz, aki többek között a Csokoládé című filmet is jegyzi, ami nekem a legjobb ajánlás, mert az egyik kedvenc filmem. Másrészt ez is főzésről, evésről, ízek felfedezéséről szól, amiben sokat bicikliznek, piknikeznek, ráadásul egy festői szépségű  dél franciaországi kisvárosban játszódik, pár filmkocka erejéig pedig Párizsban. A producerek pedig Oprah Winfrey és Steven Spielberg - én nem is értem, hogyan kerülhette el ez a film eddig a  figyelmünket. 

Egy indiából menekült vendéglátásból élő család véletlenszerűn egy gyönyörű dél franciaországi kisvárosban köt ki, ahol beleszeretnek egy üresen álló házba, amelyben korábban étterem üzemelt, ám a tulajdonosok feladták, mert éppen szemközt van Madam Mallory (Helen Mirren) Michelin csillagos étterme, amellyel nem lehet versenyezni. Ám ez cseppet sem riasztja vissza a Kaddam családot, akik bátran megnyitják indiai kifőzdéjüket és a kezdeti nehézségek ellenére egyre népszerűbbé válnak a környéken. Hassan (Manish Dayal), a fiatal indiai fiú, a kedves Marguerite (Charlotte Le Bon) segítségével pedig egyre inkább elmélyül a francia konyhában, ami olyannyira sikerül neki, hogy egészen Párizsig a molekuláris gaszronómia fellegváráig vezet az útja...

Szerelem, gasztro intrika, ízek, kultúrák és szebbnél szebb képek, éppen olyan volt a film, amit vártunk tőle. Sem több, sem kevesebb. Azért számítsunk arra, hogy megéhezünk a jobbnál jobb finomságok láttán, és ha currys csirkét nem is tudunk hirtelenjében elővarázsolni, némi olívabogyó, szárított paradicsom, bor, és sajt nem árt ha közelünkben van...

Marcipángolyók kakaóba forgatva

Valentin napra készítettük Rebekával apának ezt a kis doboz marcipángolyót. Nagyon jó móka volt mindamellett végtelenül egyszerű, ráadásul apa egyik kedvence és ha boltban vesszük meg nem biztos, hogy ilyen jó alapanyagból készül (szamos marcipánt használtunk), biztos, hogy nem ennyire friss és általában elég drágán kapható, hiszen jórészt "kézműves" termékként kínálják. Gyerekjáték az elkészítése: fogj egy jó minőségű marcipántömböt, csípj le belőle mogyorónyi darabokat, formázz golyókat, majd egy kis bögrében hempergesd meg cukrozatlan kakaóporban. Olvasztott csokoládéban is megforgathatjuk, a közepébe tehetünk mandula vagy dió darabkát, esetleg mazsolát. Celofánba csomagolva, szép masnival átkötve igazi ínyenc ajándék. 

Nutellás croissant

Vannak napok, amikor a pékségek később nyitnak, mint ahogy mi reggeliznénk. És esték, amikor nincs kedvem másnap reggelre péksütit vagy palacsintát (elő)készíteni. Ilyenkor fogom a hűtőmben lévő félkész, sütőpapírra feltekert levelestésztát (mert mindig van félkész leveles vagy sima kelt tészta, vagy rétestészta otthon, de a fagyasztottat nem szeretem csak sima hűtöttet veszek) és croissant-ot készítek belőle. Egy nagy tortaformával kör alakot vágok a tésztából majd nyolc cikkelyre vágom, a kis cikkelyeket a szélesebb felétől a vékonyabb rész felé feltekerem. A maradék tésztára fektetem az egyik körszeletet és körülvágom, még 3 darab legalább ki szokott jönni belőle. 180 fokon körülbelül húsz perc alatt barnára sütöm. Sima vajjal szoktam megkenni vagy nutellával, a lekvár nekem mindig kifolyik, így jobban szeretem mellé tenni, mint bele. De nutellával tökéletes. Megvan a frissen sült péksütemény illat, a meleg croissant reggelire, ami nem sokkal rosszabb, mint a legtöbb pékségben kapható croissant elnevezés alatt futó termék. Sőt. 

Azért a Zsolnay Negyedben nemrégiben nyílt Kisbalkán pékségben kapható Croissanttal természetesen nem versenyezhet, aki teheti vigyen abból reggelire, aki nem az készítsen így. Aki meg nagyon ráér és kedvet érez hajtogasson, én is fogok... Egyszer.