Egy igazi klasszikus, amivel már annyiszor kísérleteztem, a jelenlegi recept fényében leginkább próbálkozásnak tekintem a múlt tejbegríz készítéseit. A nagymamám egyszerűen tökéletesen készítette. Nem állt meg benne a kanál, és nem is volt leveses, lecsöpögött a kanálról, de nem folyt, krémes volt és nem darabos - hatalmas tányérokkal tüntettünk el belőle anno. Nos, azóta sem sikerült reprodukálni gyermekkorom tejbegrízeit, mert persze, hogy fogalma sincs, hogy mennyi tejet, mennyi búzadarát használt hozzá, csak úgy érzésre készíti. Vettem egy nagyon-nagyon jó gyerekkönyvet, ami már a címével meghódított (Tejbegríz) egy kortárs szerzőktől kicsiknek és nagyoknak szánt vers-szakácskönyv antológia Mautner Zsófi egyszerű mégis zseniális receptjeivel, és megtaláltam benne azt, amit már olyan régóta keresek, nevezetesen az igazán jó tejbegríz arányait. Kicsit újragondoltam, nem a szokásos kakaós változat, de nekünk nagyon ízlik.
Hozzávalók 4-6 személyre:
- Egy liter tej
- 15 dkg búzadara
- 2-3 evőkanál barna nádcukor vagy méz
- 5-6 evőkanál meggy, cseresznye vagy eper lekvár
- két banán felkockázva
- három alma vagy körte vagy fele-fele arányban kis kockákra vágva
- egy rúd vanília
- két narancs kifacsart leve és 1 dl natúr almalé
Elkészítés:
A tejet felforralom a vanília rúddal, majd állandó kevergetés mellett fokozatosan hozzáadom a búzadarát, amikor már majdnem kész belerakom a banánkockákat és azzal együtt főzöm tovább, a végén a kristálycukrot (vagy mézet) is hozzáadom.
Egy másik lábasban közben az alma/körte kockákat megfőzöm pár perc alatt az alma és narancslében (ehhez is mehet vanília).
Tálalás: egy üvegpohárban vagy befőttesüvegben rétegezve tálalom, a maradékot el is tehetjük benne. Alulra pár evőkanál lekvárt teszek, erre jön a tejbegríz, majd a tetejére egy kevés az almakompótból. 4-5 napig eláll hűtőben és hidegen ugyanolyan finom, mint melegen. Uzsonnára is szoktam adni belőle a gyerekeknek, ha marad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése