2014. május 20., kedd

Bodzaszörp



A bodza, ahogy annyi minden ezen a blogon, sok szálon visz vissza a gyermekkoromba. Az egyik kedvenc gyermekkori mesém a Bodza anyóka volt, nem véletlen, hogy Andersen-t megihlették ennek a gyönyörű virágnak az "üde fehér felhői", az illatáról nem is beszélve. Ilyenkor szeretek a legjobban a természetben lenni, ha jön egy enyhe kis szellő máris finom, édes bodzavirágillatba burkolja a sétálót... A nagymamám mindig készített bodzaszörpöt, az udvarában állt egy hatalmas bodzabokor és arról szedegette le a kinyílott, fehér tányérokat. Milyen jó volt játék közben az udvarról berohanni egy nagy pohár hideg bodzaszörpre! 

Hozzávalók 3-4 literes üveg bodzaszörphöz:

15 darab nagy, tenyérnyi, kinyílott bodzavirág
3 citrom
Egy 5 literes befőttes üveg
3-3,5 kiló cukor

Elkészítés:

A bodzavirágokat alaposan lemossuk, a citromokat, ha nem sikerül kezeletlent vennünk, szódabikarbónás langyos vízbe áztatjuk negyed órára, majd lemossuk és karikákra vágjuk. Az egészet beletesszük a befőttes üvegbe, kicsit lenyomkodjuk benne és felengedjük vízzel. Rácsavarjuk a  tetejét és két napig így hagyjuk. Ezután átszűrjük egy nagy edénybe, felforraljuk és hozzáadjuk szép lassan adagolva a cukrot. Lehetőleg nádcukrot használjunk, mert attól még szebb színe lesz a szörpnek, de a nagymamám módszere is jó, ő a sima fehér cukor egy részét megpörkölte. Ha készen van, kimosott, sütőben előmelegített üvegekbe merjük a  még forrásban lévő szörpöt, az üvegek tetején egy fóliára nátrium benzoátot teszünk és így csavarjuk rá a kupakokat (ezzel a  módszerrel tartósítjuk, mégsem érintkezik közvetlenül a szörppel a tartósítószer) Meleg helyen 3-4 napig dunsztoljuk, így 1-2 évig is eláll akár, már, ha marad addig belőle. Szeretnék annyit megjegyezni, hogy nagyon sok bodzaszörp recept létezik, én is sokat elolvastam, és sok 50-80 dkg cukrot ír csupán. Az igazi, hígitani való szörphöz majdnem annyi cukor (vagy méz) szükséges, ahány liter folyadékunk van. Így lesz sűrű, szirup szerű a szörp. Kevesebb cukorral is meg lehet csinálni, de akkor nem kell hígitani, hanem olyan lesz, mint egy ízesített, lehűtött tea, ami szintén nagyon finom, a nagymamám például ilyet készített. De nem kell olyan nagyon félni a cukortól (napjaink mumusa), ha nem víz helyett isszuk, akkor az az évi néhány pohár bodzaszörp nem fog megártani. Ha fel szeretnénk dobni a szörpöt, belefőzhetünk, vagy a végén, a  dunsztolás előtt beletehetünk néhány mentalevelet, remekül kiegészíti a bodza ízét.







2014. május 16., péntek

Quiche kicsit másképp



Mi legyen a maradék cukorborsó és spenót főzelékkel? Azon gondolkoztam, hogy milyen jó lenne valahogy vacsira felszolgálni, valami más formában, hogy mégse legyen ugyanaz a vacsora, mint az ebéd volt. Aztán eszembe jutott ez a végtelenül egyszerű megoldás. A borsó főzelékhez hozzákevertem pár kanál krémsajtot és egy tojást, a spenót főzelékhez pedig csak egy tojást. Ezzel töltöttem meg a mini pitéket, erre egy réteg pecorino sajt került, majd néhány szem félbe vágott sárga és piros koktél paradicsomot tettem a tetejükre. 20 perc alatt megsültek a sütőben és nem kellett csalódnom. Volt főzelék, nincs főzelék...

Hozzávalók 8 mini tortához:

Töltelékhez:

50 g pecorino sajt
15 szem koktélparadicsom
Két tojás
3-4 evőkanál krémsajt
Maradék spenót vagy/és borsófőzelék


Tésztához:

125 g sima liszt
60 g kukoricaliszt
140 g lágy vaj
Egy evőkanál cukor
Fél teáskanál só
Körülbelül fél dl hűtött víz

Elkészítés:

A tészta száraz alapanyagait összekeverjük, majd hozzáadjuk a vajat, amikor morzsásra összeállt, hozzáöntjük a  vizet. Labdát formálunk belőle, folpackba csomagoljuk és hűtőbe tesszük egy órára. Utána kinyújtjuk, 8 darab akkora négyzetet kivágunk belőle, amely megfelel a piteformáink méretének, majd a kivajazott formába rakjuk őket. A sarkokat levágjuk, a többi kilógó részt pedig visszahajtogatjuk. Amíg előmelegítjük a sütőt 200 fokra, addig visszatesszük a hűtőbe a tésztát a formákkal együtt. Majd kivesszük, villával megbökdössük, félig megtöltjük a  krémmel (főzelék+tojás+sajtkrém), ráhelyezzüka  pecorino sajtot és a paradicsomokat és 20 perc alatt megsütjük. Ha nincs elég mini formánk tehetjük bármilyen tűzálló edénybe, én egy szuflé formát is befogtam többek között.


2014. május 12., hétfő

Parmezános, zöld fűszeres paradicsomleves



Ezt a levest 5 perc elkészíteni, feltéve, ha van otthon paradicsomunk elrakva, lehetőleg már ízesítve zöldfűszerekkel és fokhagymával. Minden évben teszek el, és nagyon jól jön, amikor nincs időm vagy kedvem főzni, mégis szeretnék minőségi, finom ételt az asztalra tenni. Gyorsabb, mint a rendelés...
Hangzatosabb lenne, ha olasz vagy toszkán paradicsomlevesnek hívnám, de nem fogom, mivel sok "olasz" étterem étlapján ezzel a névvel futnak a konzervből készített, felcukrozott levesek, amelyek tetején tisztességből úszkál némi parmezán morzsa... Szóval kötődik néhány rossz emlékem az olasz paradicsom levesekhez, amit persze mind itthon ettem. Nem javasolom bolti paradicsom konzervből vagy szószból elkészíteni, ha nincs otthon saját készítésű és a nagymamától sem tudunk szerezni, akkor a piacon mindig találni nénit, aki a saját maga termesztett paradicsomból készült szószait árulja. 

Hozzávalók:

  • Egy nagy üveg (800g) paradicsomszósz, vagy egész paradicsom
  • Ha nincs ízesítve, akkor mindenképpen szükség van 4-5 gerezd fokhagymára és zöld fűszerekre, ha ízesítve van, akkor sem árt a levesnek: rozmaring, bazsalikom, oregáno, majoranna, kakukkfű, petrezselyem
  • Só, bors, olívaolaj
  • 150 g frissen reszelt parmezán sajt

Elkészítés:

Ha ízesítve van a paradicsomunk, akkor egyszerűen olajon megfuttatunk egy marék apróra vágott zöld fűszert és egy gerezd fokhagymát, de ha nagyon sietünk ez el is hagyható. Ha nincs ízesítve akkor 2-3 marék zöldfűszert és 4-5 nagyobb gerezd apróra vágott fokhagymát (vagy két szál új fokhagymát) megfuttatunk olívaolajon, majd ráöntjük a paradicsomot összerottyantjuk és átturmixoljuk, sózzuk, borsozzuk. 100 gramm parmezánt ezután belefőzünk, a maradék parmezánnal a  tetején, kevés petrezselyemmel megszórva, néhány szelet friss bagettel tálaljuk. Jó sűrű paradicsomleves lesz belőle, amiben szinte megáll a kanál. 



Spagetti nyári zöldségekkel és mangalica kolbásszal



Ebéd a kamrából. - Vasárnap nem volt sem időm, sem kedvem a délutáni vendégség előtt az ebéddel bíbelődni a konyhában. Így elővettem egy üveg fűszerekkel és fokhagymával eltett paradicsomot (amiből a leves készült) és  egy üveg, tavaly nyáron fűszeres olajban eltett zöldséget, amiben paprika, paradicsom, cukkini és padlizsán volt. Egy szál újfokhagymát karikákra vágtam és pár szelet mangalica kolbász kíséretében megfuttattam olíva olajon, a zöldségek egy részét pépesítettem majd az egészet ráöntöttem a kolbászra és jól összekevertem. A végén rádobtam 8 darab koktélparadicsomot elfelezve, majd összekevertem a megfőtt spagetti tésztával és már készen is volt az ebédünk. Délben találtam ki, és fél egykor már vígan kanalazta a család a paradicsom levest.

Bodzás szalagos fánk


Nigella vagy Gordon Ramsay ide, jobbnál jobb gasztro blogok oda, azért itt van nekünk a jó öreg verhetetlen Horváth Ilona, akinek szakácskönyve minden magyar háztartásban megtalálható. A barátainkkal egy kis kertis mulatságot rendeztünk, ha már május van, akkor hívjuk majálisnak, és a nagymamámat megkérdeztem, hogy oda tudná-e adni annak a finom fánknak a receptjét, amit ő is szokott készíteni. Igencsak meglepődtem, amikor leemelte a polcról Horvát Ilona rojtosra forgatott könyvét, és fellapozta a szalagos fánknál. Én azt hittem, hogy valami ősi családi recept alapján készült az az ínycsiklandóan finom, gyermekkori nyaraimat idéző fánk, amire még ebéd után is rájártunk és gyomorrontásig képesek voltunk enni belőle. - Persze miért is ne lehetne nagyon jó Horváth Ilona? Kicsit átlapoztam és tele van olyan receptekkel, amelyek igenis jók.  Igaz képek nélkül, száraz stílusban, de telis tele hasznos információkkal, a kelt tésztákról majdnem két teljes oldal van, melyik típust meddig kell pihentetni, dagasztani, keleszteni... Különösen tetszett a bevezető mondata, miszerint "Étrendünkben fontosak és szükségesek a kelt tészták." - De jó ezt olvasni! Ma már nem egy táplálkozási irányzat (őrület) van, amelyik szerint a kenyeret, fehér lisztet, péksüteményeket ki kellene vonni az étrendünkből. Ha más szerepük nincs is azon kívül, hogy milyen finomak, már akkor is kár lenne értük...

Hozzávalók:

50 dkg liszt
3 dkg friss élesztő
5 dkg porcukor
5 dkg megolvasztott és visszahűtött vaj
2 tojás sárgája
2 cl rum
késhegynyi só
6-8 fej szép nagy bodzavirág
3 dl tej az élesztő felfuttatásához és még annyi, (kb.1-2 dl) amennyit a tészta keverésénél felvesz a liszt
1 liter olaj vagy 1kg zsír a sütéshez

Elkészítés:

A szakácskönyv szerint " A fánk a legkényesebb kelt tészta. Összeállítása, kelesztése és sütése nagy gyakorlatot kíván." - Sütöttem már sokféle kelt tésztát, de igaz, ami igaz, fánkot még nem. Így hát egy kicsit megijedtem, nem túl bíztató szavak ezek, az első fánk sütés előtt, főleg ha vendégeknek készíti az ember. Végül azért egészen jól sikerült...

A lisztet egy nagy kerámia tálba szitáltam és pár percre betetettem meglangyosítani a felmelegített sütőbe.
Összekevertem a 3 dl langyos tejet, egy kanál porcukrot és 3 kanál lisztet, majd belemorzsoltam az élesztőt és szintén a meleg sütőbe tettem. Vigyázat, csak meleg legyen, ne forró, mert akkor leforrázzuk az élesztő gombákat és nem jön fel. Ha hűvös helyre tesszük, szintén nem fog feljönni. Legjobb az enyhén befűtött sütőbe betenni. (de a sütőt állítsuk le, kikapcsolt állapotban tegyük bele)
A többi porcukorral kikevertem a tojássárgáját és hozzáadtam az érett kovászhoz (felfuttatott élesztőhöz), majd hozzáöntöttem a langyos, olvasztott vajat, a rumot, a lisztet és a késhegynyi sóval elkevert 1-2 dl langyos tejet. A legvégén belemorzsoltam a bodzavirágokat is. Lágy "kalácstészta sűrűségű" tésztát kell kapnunk. 
A robotgép dagasztó fejével negyed órát dagasztottam, majd kelesztő tálba tettem és másfélszeresére kelesztettem, körülbelül egy óra alatt. nem szabad túlkeleszteni, mert "nem lesz szalagos".
Ezután liszttel megszórt gyúródeszkára borítottam és a kezemmel ujjnyi vastagságúra lapogattam, majd egy vizespohárral kiszaggattam. A maradék tésztát újra összegyúrtam és kiszaggattam. (nem pihentettem és kelesztettem előtte, bár a recept szerint kellett volna, de ezt túl hosszadalmasnak találtam). Sütőpapírral borított tepsibe raktam, letakartam egy konyharuhával és a bemelegített (maximum 40 fok) sütőben még fél órát kelesztettem őket.
Majd közepesen forró olajban kisütöttem őket, az elején ellenőriztem egy "próbafánkkal" az olaj hőmérsékletét. Nem tudtam elképzelni, hogyan lesz a fánk közepében a lyuk. Nagyon egyszerű: a megkelt fánkok tetejébe benyomjuk a mutatóujjunkat és az kerül alulra a sütés elején. Majd ha aranybarnára sült megfordítjuk és a másik felét is megsütjük. A sütés kezdetén, mielőtt megfordítjuk a fánkokat fedjük le a serpenyőt fedővel, amikor megfordítjuk a fánkokat már fedő nélkül süssük tovább. Eperlekvárral kínáltam, a bodzás változathoz nekem az illik hozzá a legjobban, de finom bármilyen lekvárral.

És, hogy mitől szalagos, a szalagos fánk?  Képtelen voltam rájönni, de a majálison az anyósom szerencsére elárulta a titkot: a fánkok oldalán látható halvány, fehér csík miatt hívják "szalagos fánknak".


2014. május 10., szombat

Epres-bodzás limonádé





Ahogy beköszönt a nyárias idő, tehát már kinyitjuk a napernyőt és előkerülnek a szekrényből a rövidnadrágok, úgy kezdek el egyre gyakrabban gondolni a limonádéra. Aztán a gondolatot nemsokára tett is követi, így készült el délután az első idei limonádé, amiben citrom nem, de annál több eper és bodza került. 

Hozzávalók fél literhez:

30 dkg eper
10 bodzafej
Két teáskanál cukor

Elkészítés:

Egy kis kancsóba belerakjuk az epret és a bodzát, ráhintjük a cukrot és felengedjük kétszer annyi vízzel. Egy fakanál vagy mozsártörő vagy bármi más alkmas dologgal pépesre nyomkodjuk az epret és a bodzavirágokat. Ezután sz egészet átpasszírozzuk egy kis lyukú szűrőn és kész is. Rakhatunk hozzá jégkockát is, nekem azért annyira még nem volt ma melegem...



Amerikai palacsinta bodzával



Korábban már megosztottam egy amerikai palacsinta receptet, az habkönnyű joghurt alapú volt és kiválóan illenek hozzá a nehezebb kísérők, mint például a csokoládé vagy a banán. Van még egy nagyon jó amerikai palacsinta receptem, ami az igazi kalsszikus, vastag, roppanós, aranybarnára sült amerikai palacsinta, az a fajta, amelyből egy egészségesebb étvágyú gyerek simán eltüntet egy kisebb tornyot. Ez egy kiadósabb palacsinta, inkább gyümölcs vagy lekvár illik hozzá. 
A hétvégét egy nagy bicikli kirándulással (nem szeretem a túra szót, olyan teljesítmény szaga van) kezdtük, ahol a földes út mentén, hatalmas, virágoktól roskadozó bodzabokrok csábítottak finom ilatukkal, nem is bírtam elenállni, szedtem belőle egy jókora csokorral. Így a hétvége a bodza jegyében telik, természetesen a reggeli palacsintába is került belőle.

Hozzávalók:


  • 225 g liszt
  • Egy evőkanál sütőpor
  • Egy csipet só
  • Kevés méz
  • két nagy felvert tojás
  • 30 gramm megolvasztott, majd visszahűtött vaj
  • 3 dl tej
  • 4-5 szép nagy fej bodzavirág
  • vaj, zsír vagy olaj a sütéshez


Elkészítés:

1. Miközben megolvasztom és kihűtöm  a vajat, egy nagy tálban összekeverem a száraz hozzávalókat: liszt, sütőpor,só.
2. Felverem a tojásokat és hozzáadoma  mézet
3. A liszt közepébe lyukat csinálok és beletöltöm a tejet, a tojást és a vajat.
4. Egy nagy serpenyőben félujjnyi vastagon olajat hevítek, közben a bodza apró virágait óvatosan levágom egy éles kés segítségével és belekeverema  tésztába.
5. Az egészet átöntöm egy kancsóba és abból adagolom a serpenyőbe a tésztát. Az olajat ellenőrzöm az első palacsinta előtt egy csepp tésztával, ha sercegni kezd, akkor jó. Pár perc alatt mind a két felét aranybarnára sütöm és eperlekvárral tálalom.





2014. május 7., szerda

Bodzavirág palacsinta bundában





A tavaszi repertoár idén egy újabb kedvenccel bővült, a bodzavirággal. A szörpöt, teát, mézet eddig is szerettük, de a palacsintatésztában rántott bodzavirág újdonság. Az egész úgy kezdődött, hogy a piacon megláttam egy kis csokorral és mondtam a néninek, hogy én úgy hazavinném, mert imádom a bodzát, de ez a szörphöz még kevés, mit lehetne ennyivel kezdeni? Ő pedig mondta, hogy "hát kirántani". Oh. Ez eszembe sem jutott. Így hát hazavittem, kirántottam, mind megettük. Másnap az erdőben szedtem egy nagy csokorral és eperlekvárral is kipróbáltuk. Hihetetlenül jó ízkombináció, de nem szabad túl édesnek lennie a lekvárnak, én egy rozmaringosat bontottam fel hozzá.

Hozzávalók:

  • Szükségünk van bodzavirág fejekre. Lehetőleg olyan helyről, ahol biztosan nem érte permet vagy más vegyszer, mert megviseli a mosás-szárítás. Ha meg szeretnénk mosni, akkor jó pár órával az elkészítés előtt tegyük ezt meg, hogy megszáradjon, különben az olaj nagyon csapkodni fog. 
  • Sűrű palacsinta tészta: 15 dkg liszt, egy tojás, csipetnyi só, kevés méz, egy kevés barna vaj,  annyi tej, hogy sűrű palacsinta tésztát kapjunk (körülbelül 1 dl)


Elkészítés:

Az olajat (vagy (kókusz)zsírt) felhevítjük, akkor jó, ha belecsöppentjük a palacsintatésztát és szépen serceg benne. Jól megmártjuk a bodzafejeket a száruknél fogva a tésztában, hogy teljesen elmerüljenek benne. Kicsit lerázzuk és beletesszük az olajba. Aranybarnára sütjük, ha kész levágjuk a szárát, minél közelebb a tövéhez, majd óvatosan megfordítjuk az olajban egy lapát segítségével és a másik oldalát is megsütjük. Papírtörlővel borított tányérra helyezzük és natúr joghurttal vagy eperlekvárral tálaljuk. 








2014. április 22., kedd

Spenótos-medvehagymás rizottó


A medvehagymás rizottó az egyik legfinomabb, legegyszerűbben elkészíthető és legegészségesebb tavaszi ételek egyike. 

Hozzávalók (4 személynek):


  • 4 csokor medvehagyma
  • Egy gerezd fokhagyma
  • 4-5 szál újhagyma és egy arasznyi póré hagyma
  • 200 g rizottó rizs
  • 100 g vaj
  • 100 g parmezán
  • Húsleves vagy zöldségleves alaplé
  • Olívaolaj
  • 2 dl száraz fehér bor



Elkészítés:

Az apróra vágott hagymát olívaolajon megfuttatom, az újhagymának a  zöld részét is nyugodtan belevághatjuk. A medvehagymát vékony csíkokra vágom, majd megfonnyasztom az olajon, és néhány evőkanálnyit kiveszek belőle. A hagymás-medvehagymára rádobom a  rizottó rizst, és kicsit megpirítom, majd felöntöm a  szobahőmérsékletű borral. Ha a bor elforrt, akkor kezdem kanalanként rámerni a levest. Mindig csak éppen annyit, amennyi ellepi, és közben gyakran, jó nagy mozdulatokkal keverek egyet rajta. Amikor már néhány kanállal rámertem és kezd megpuhulni a rizs, akkor belereszelem a fokhagymát. Miközben fő és éppen nem kevergetek, kihasználom az időt és lereszelem a parmezánsajtot és kortyolok párat a borból, amit előrelátóan odakészítettem karnyújtásnyira a tűzhelytől. A rizottó főzés hangulatához ugyanis hozzátartozik, hogy igyunk is a fehér borból, ami az ételbe került. Amikor al dente-re főtt a rizs, tehát már nem kemény, de még nem is puha, félrehúzom, hozzákeverem a vajat és a sajtot, majd a külön mert medvehagymát összeturmixolom és azt is hozzáadom. Fedő alatt hagyom összeállni egy 10 percig, majd jól elkeverem és azonnal tálalom.



2014. április 16., szerda

Sült csirkemell és spárga barna vajmártásban


Eddig azt hittem a barna vaj egy túlértékelt, túlmisztifikált dolog. Ugyan miért lenne sokkal jobb attól a vaj, hogy kicsit megbarnítom, azok a barna darabok ott fognak úszkálni benne... - gondoltam. Hát rosszul gondoltam. Minap egy szakács ismerősöm ódákat zengett a barna vajról, hogy ők csak azt használnak, és ha tudnám az milyen jó. Hát legyen, kipróbáltam. Számtalan recept használja, fellapoztam az egyik kedvenc szakácskönyvemet, Gordon Ramsay Négy Évszak című könyvét, amiben rémlett, hogy így készíti el a spárgát, barna vajmártásban. 
Ismét bebizonyosodott, hogy a részleteken múlik minden és, hogy bizony érdemes hallgatni a nagyokra, nem véletlenül dicsérnek valamit, így a barna vaj népszerűségének is meg van a jó oka. Fantasztikus karamell íze és mogyoró illata lesz a vajnak ettől az egyszerű trükktől, szinte hihetetlen milyen aromát kölcsönöz neki. És a barna darabkáktól sem kell félni, szépen leülepszenek és egy darab sem fog az ételbe kerülni. Ezután a  vacsora elfogyasztása után hivatalosan barna vaj rajongó lettem.

Hozzávalók

A spárgához:

600 gramm zöldspárga. A spárga akkor jó, ha üde zöld, kemény, nem hajlítható könnyedén ívbe és a virágok a tetején zártak. 
70 gramm vaj
egy citrom
olívaolaj
Két evőkanál petrezselyem

A csirkemellhez:

400 gramm filézett csirkemell
Friss zöld fűszerek: kakukkfű, majoranna, oregánó, rozmaring, petrezselyem
Két gerezd fokhagyma
Citrom
Olívaolaj
Mustár
Só, bors

Elkészítés:

Előmelegítem a sütőt 220 fokra. Összekeverem az olajat és a mustárt, pár csepp citormlevet adok hozzá, majd a zöldfűszereket apróra vágom és hozzáadom. A fokhagymát egy nagy kés lapjával meglapítom, majd apróra vágom és azt is beleteszem a  pácba. A csirkemellet megmosom, majd szárazra törlöm, megsózom, borsozom, majd beleforgatom a  pácba. Egy kiolajozott üvegtálba teszem, löttyintek alá még egy kevés olíva olajat és alufóliával befedve huszonöt percig sütöm, majd leveszem róla és anélkül még további negyed óra-huszonöt percet, amíg szép pirosra nem sül a teteje.

A spárgát megmosom, majd letöröm a kemény ehetetlen részt a száráról. Egy magas oldalú serpenyőben vizet forralok, beleteszek egy evőkanál sót és egy evőkanál olívaolajat valamint fél citrom levét. Ebben 4-5 percig főzöm (azaz blansírozom), majd kivéve egy jeges vízzel teli tálba teszem. Ezalatt a vajat megolvasztom egy kis nyeles lábasban, célszerű világos színű lábast használni, hogy lássuk mikor kezd el a vaj megbarnulni. Először alacsony lángon felolvasztom, majd magas lángon hirtelen megbarnítom, félrehúzom és átöntöm egy csészébe, hagyom kicsit állni, hogy a barna darabkák leülepedjenek. A serpenyőt szárazra törlöm egy papírtörlővel, a spárgát lecsepegtetem, és óvatosan szárazra törlöm, majd a serpenyőbe fektetem. Meglocsolom a barna vajjal és fél citrom levével, kicsit átmelegítem és azonnal tálalom, úgy, hogy a serpenyőből ráöntöm az utolsó csepp barna vajas mártást is és megszóróm petrezselyemmel. 

Érdemes a tányérokat tálalás előtt egy percre betenni a sütőbe, hogy előmelegítsük őket így még az utolsó falatot is melegen fogyaszthatjuk el.



2014. április 14., hétfő

Marcipános piskótatorta


Tortát sütni jó és hálás feladat, mert viszonylag egyszerű elkészíteni és mindig óriási sikere van. Főleg ha feldobjuk valami cukor vagy csoki mázzal is, amit szintén semmiség összedobni, de annál inkább mutat rajta.

Ezt a tortát egy családi szülinapra készítettem, Nigella receptje alapján, ami külön élvezet volt, hiszen az ő stílusa és humora megkettőzi a sütés örömét.

Hozzávalók:


250 g lágy vaj
250 g szobahőmérsékletű natúr marcipán
150 g kristálycukor
150 g finom liszt
1/3 teáskanál sütőpor
Egy rúd vanília
Hat nagy tojás

Cukormázhoz:

150 g porcukor
3 evőkanál citromlé

Elkészítés:


Melegítsük elő a sütőt 170 fokra és vajazzunk és lisztezzünk ki egy 25 centiméteres szétnyitható kuglófformát, de használhatunk hagyományos tortaformát is. Én örültem, hogy végre használhattam, a kapcsos kuglófformámat, és a közepébe nagyon jól mutat egy kis kávéscsésze lekvár, ráadásul ízben is remekül kiegészíti a marcipános piskótát. A kristálycukrot turmixoljuk finomra a vanília rúddal, majd keverjük simára a kockára vágott vajjal és marcipánnal. Ezután egyesével keverjük hozzá a tojásokat is, végül a sütőporral összekevert lisztet. Kaparjuk bele az előkészített formába és süssük 40-50 percig. Tűpróbával ellenőrizzük, ha tiszta marad a tű, akkor van készen a piskóta. 

Cukormáz: Az átszitált porcukrot keverjük simára a citromlével és csurgassuk rá a kihűlt piskótára, hagyjuk hűvös helyen  megdermedni rajta.

Tálaljuk egy kis kávéscsésze házilekvárral, eper vagy más pirosgyümölcsös lekvár illik hozzá a leginkább. 




2014. április 11., péntek

Medvehagyma krémleves


Tombol a medvehagyma szezon, a piacon egy kis csokorért 150 Forintot is elkérnek. Ha nincs időnk felmenni szedni, akkor megéri, hiszen nagyon rövid ideig van csak, hihetetlenül egészséges, és persze finom is. Minden nap az asztalunkra kerül valamilyen formában, vagy az omlettban, vagy tésztán pestóként, levesként, főzelékként... Nem tudjuk megunni.

Hozzávalók:

  • 4 nagy csokor medvehagyma
  • 4-5 szál újhagyma
  • Fél póré hagyma
  • 70 g vaj
  • Kevés olíva olaj


Az újhagymát és a póréhagymát karikákra vágom, megfuttatom egy kis olajon, majd hozzáadom a csíkokra vágott medvehagymát és a vajat, és fedő alatt puhára megpárolom. Felöntöm vízzel és amikor gyöngyözni kezd összeturmixolom. Nem szűröm át, hanem tényleg nagyon alaposan átturmixolom, hogy ne maradjanak benne darabok. Egy mokkáskanál háztáji tejszínnel kínálom.


2014. április 5., szombat

Diós-vaníliás keksz



Kekszet sütni különösen szeretek, olyan jó kiválasztani hozzá a formát, kiszaggatni, ki-be szedegetni a tepsiket a sütőből, a forró kekszeket rácsra tenni hűlni... Az egész olyan megnyugtató, otthonos, igazi hétvégi délutáni elfoglaltság. Amíg az ebéd utáni kávé fő, addig ki is sül az első adag, és mehet is a kóstoló, a többi meg éppen elkészül uzsonnára, mire Rebeka felébred.  

Hozzávalók:

100 g dió
50 g nádcukor
100 g porcukor
250 g finomliszt
1/2 teáskanál sütőpor
1/4 teáskanál só
100 g hideg vaj
egy tojás sárgája
egy rúd vanília
1-2 evőkanál hideg víz

Elkészítés:

A diót sütőben 100 fokon pár perc alatt illatosra pirítom, majd összedarálom a kristálycukorral és a vanília rúddal. 
A lisztet, a porcukrot, sütőport, sót  összekeverem, hozzáadom a diós keveréket, a vajat és a tojássárgáját.
Összedolgozom, közben hozzáadok egy-két evőkanál hideg vizet, végül labdát formázok belőle, kicsit ellapítom, egy folpakba csomagolom (még ebben is lehet kicsit összenyomkodni, formázni) és hűtőbe teszem egy órára.
Kinyújtom, és kiszaggatom, majd 180 fokra előmelegített sütőben körülbelül 10 perc alatt aranybarnára sütöm őket. Ha van kedvünk és időnk csokival is bevonhatjuk őket, én már húsvéti hangulatban vagyok és ma éppen feketebárányokat készítettem.

10-12 napig elállnak fémdobozban.







Miután a pénteki piacozáson sikerült szert tennem egy bárány és egy kiskacsa kiszúróra, alig vártam, hogy kipróbáljam. Végül egész kis farm született bárányokból és kiskacsákból.






2014. március 29., szombat

Segítsüti: Mogyoróvajas-csokoládés kockák

Idén tavasszal 10. alkalommal kerül sor a Segítsüti  sütemény licitjére, a gasztroblogger szülők jótékonysági   akciójukkal a Suhanj! Alapítványon keresztül a sérült és fogyatékos gyermekek sportolási lehetőségeit támogatják. A licit március 30-án, vasárnap, tehát holnap, indul és április 2-ig, szerda 16:00-ig tart. Minden tepsi sütemény kikiáltási ára 1000 Forint lesz, a liciteket a Segítsüti honlapján a Sütiárverés menüpont alatt lehet majd megtenni, amihez egy egyszerű regisztráció szükséges. A nyertes az lesz, aki a legmagasabb összeget ajánlja az adott süteményért.

Én egy mogyóróvajas csokoládés kockával készültem, a kép nem túlzás, éppen olyan finom és nagyon-nagyon mogyóróvajas-csokis, mint amilyennek tűnik. A csokoládéhoz és a mogyoróvajhoz bio alapanyagokat használtam.


Hozzávalók

Az alaphoz:

50 gramm nádcukor
200 gramm porcukor
50 gramm sózatlan vaj
200 gramm sima (nem darabos) mogyoróvaj

A felső részhez:

200 gramm tejcsokoládé
100 gramm étcsokoládé
Egy evőkanál sózatlan vaj

Szükségünk lesz még egy 23-24 centiméter körüli mély, négyzet alakú üvegtálra vagy tepsire.

Elkészítés


A süti elkészítésénél az igazi kihívást az jelenti, hogy ne együk meg az alapanyagokat munka közben - nekem ez komoly erőfeszítést jelentett. Az összeállítás gyerekjáték, igazából a felszeletelést leszámítva semmi nehézség sincs benne, még az általam olyannyira kedvelt "melegítsük elő a sütőt" fordulat is hiányzik, ugyanis még azt sem kell bekapcsolnunk. 
Keverjük össze az alaphoz való alapanyagokat egyenletesen. Tegyük a morzsás tésztát a sütőpapírral kibélelt tepsibe vagy üvegtálba és simítsuk el egyenletesen a felszínét, lehetőleg azonos vastagságú legyen mindenhol.
A felső részhez olvasszuk össze a hozzávalókat és öntsük az alapra majd tegyük az egészet a hűtőbe legalább egy fél napra, hogy jól megdermedjen. Amikor kivesszük a hűtőből hagyjuk állni 2-3 órát - ez a következő nagy önfegyelempróba -  és forró vízbe mártott késsel szeletelejük fel kis kockákra. Tényleg kicsikre, mert 1-2 mini kocka is bőven elég lesz belőle, főleg ha a keverőtálban ragadt tészta nem veszett kárba...







2014. március 24., hétfő

Spenótos-medvehagymás mini lepénykék

Egy tökéletes hétköznapi vacsora. Nálunk mindenki szereti, így biztosan teli találat, ha ezt teszem az asztalra, gyorsan elkészíthető és sok-sok spenót "belerejthető", tehát még egészséges is. A tortilla lapot süthetjük magunk is, akkor vagy negyed órával tovább tart a folyamat, ami még mindig vállalható szerintem. Mivel hozzájutok házi készítésű, friss tortilla laphoz, így azon kevés alapanyagok közé tartozik, amit készen szerzek be és mindig tartok belőle a hűtőben.

Hozzávalók 4 személyre:

  • 150 g friss spenót
  • Egy nagy csokor medvehagyma
  • 150 ml natúr joghurt
  • Parmezán vagy kecskesajt
  • Olíva olaj


Elkészítés:

A tortilla lapokat félbe vágjuk majd ráhelyezzük a parmezán szeleteket (reszelhetjük is) vagy kecskesajtot, vagy bármilyen más sajtot, ami éppen a hűtőben van. Erre kerülnek a spenót levelek majd megint egy réteg sajt, majd félbe hajtjuk és egy felforrósított olíva olajjal kikent serpneyőben, mindkét oldalát roppanósra sütjük. Kínáljunk mellé natúr joghurtot mártogatósnak, amit zöld fűszerekkel, borssal ízesíthetünk. Elkészíthetjük rukkolával is!



2014. március 17., hétfő

Cukorborsó krém

Lassan kezdődik a  cukorborsó szezon, bár a magyar borsóig még van egy hónap, de ilyenkor már megjelenik az olasz cukorborsó a zöldségesek standjain, aminek egyszerűen nem bírok ellenállni. Egyrészt ki vagyok már éhezve az ízére, a színére, másrészt akárki, akármit mond az olasz cukorborsó jó. És nagyon drága. Ezért a borsófőzeléknek még nem állok neki, de a borsókrém már két marékból meg van, és a vacsoraasztalt is tavasziasabbá varázsolja.


Elkészítés: 400 gramm hüvelyes borsót fejtsünk ki, mossuk meg majd dobjuk pár percre forrásban lévő sós vízbe. Amikor kivesszük, rögtön rakjuk jeges vagy hideg vízbe, ezután turmixoljuk pépesre, ízesítsük mentával, vagy borssal. Kenyérre kenve, esetleg egy kevés pármai sonkával kiegészítve könnyű vacsora lesz belőle.

2014. március 11., kedd

Segítsüti

Vannak időszakok az életemben, amikor muszáj fontossági sorrendet felállítanom, még azok között a dolgok között is, amelyeket szeretek csinálni. A Vasárnapi Ebéd egy időre a lista aljára került, még az is megfordult a fejemben, hogy lehúzom a listáról... Nap, mint nap főzök, sütök, mégis fotózni, receptet, történeteket írni akármilyen apróságnak tűnik nagyon időigényes munka. Egy ideje nem szakítottam rá időt és őszintén szólva hiányzik. Nehéz megfogalmazni, hogy pontosan mi hiányzik belőle, talán leginkább az alkotás megörökítése utáni vágy. Hogyha készítek valami igazán finomat, esztétikusat, érzékeket gyönörködtetőt, akkor azt megosszam másokkal és megörökítsem egy bejegyzésben, amit adott esetben én is vissza tudok nézni később, ha újra el szeretném készíteni. Mert most még azt gondolom a kisujjamban van, pár hónap múlva, következő ősszel, télen már nem fogok rá emlékezni, arra a kis plusz összetevőre, amitől olyan jól sikerült. Szóval visszetérek és igyekszem a ritkább megjelenést igényesebb, átgondoltabb posztokkal kiegyenlíteni.

Az utolsó lökést a folytatás irányába az adta, hogy beválasztottak a Segítsüti csapatába sütisütőnek, ami nagy meglepetés volt számomra. Régen követem a Segítsüti tevékenységét, még sehol nem volt a blogom, amikor először találkoztam vele receptolvasgatás közben. Fél évvel ezelőtt jelentkeztem sütisütőnek, de őszintén szólva nem gondoltam, hogy én, mint ismeretlen blogger bekerülhetek, hiszen biztosan sokan jelentkeznek rá. Olyan bloggerekkel egy listán szerepelni, mint többek között (az egyébként kedvencem) Dolce Vita, Ízbolygó vagy Gabojsza konyhája nagy kihívást és megtiszteletetést jelent. A Segítsüti immár a 10. alkalommal szervezi meg jótékonysági akcióját, amelynek keretében ezúttal a SUHANJ! Alapítványon keresztül a látás, értelmi vagy mozgás sérült gyerekeknek fog segíteni. Az Alapítvány a sérült vagy fogyatékkal élő gyerekek és családjaik részére szeretne sportolási lehetőséget teremteni és ezen keresztül közelebb hozni őket egymáshoz és másokhoz, így leküzdve a velük szemben kialakult előítéleteket. A Segítsüti a tevékenységeik közül a gyermekek tömegsportba való bekapcsolásához szeretne hozzájárulni a SUHANJ! Alapítvány eszközparkjának bővítésével, így az akció során befolyt összegből például speciális futó babakocsikat, tandemkerékpárokat és más sporteszközöket szeretnének vásárolni az alapítványnak.  
Már az Angyalkuckó során is volt szerencsém megtapasztalni, milyen jó érzés egy jó ügyért, egy közös célért dolgozni, úgy segíteni másokon, hogy valami olyat adok, amit én készítettem szívvel, lélekkel, rájuk gondolva.  
Annak is nagyon örülök, hogy éppen ennek az alapítványnak segíthetek, mert én is nagyon szeretek sportolni, több, mint tíz éve futok, és gyerekkorom óta rendszeresen mozgok, tornázom, aerobikozom. A tömegsportot különösen fontosnak tartom, a mozgásnak ez a formája sajnos egyre inkább háttérbe szorul és manapság helyette a versenysport, a teljesítménysport kerül előtérbe, holott a mozgásban a legfontosabbnak az örömnek kellene lennie, amit okoz. Ma már egyre kevesebb lehetőség van "csak úgy" sportolni, rögtön egyesületekhez kell csatlakozni, versenyekre, különféle megmérettetésekre járni, ami sok gyereknek elveszi a kedvét az egésztől, a fogyatékkal élők pedig még hátrányosabb helyzetben vannak ezen a téren. A mozgás öröme mindenkié, legalábbis mindenkié kellene, hogy legyen és nem csak a legügyesebbeké, legrátermettebbeké. Jó kezdeményezésnek és remek gondolatnak tartom, hogy a fogyatékkal élőket így akarják közelebb hozni egymáshoz és másokhoz. Találó az Alapítvány neve is, sokszor próbáltam megfogalmazni, hogy miért jó futni, talán a repüléshez hasonlíthat, de a suhanás tényleg kifejező rá.  Eszembe jut, amikor Bécsben voltam ösztöndíjjal és lejártam a közeli parkba futni, ott szinte mindennap találkoztam különféle fogyatékkal élő emberekkel, akik önkéntesekkel futottak. Ki kerekesszékben, ki kézenfogva... Az érzés, ami közben kiült az arcukra éppen ugyanaz volt, amit én is érzek futás közben: a szabadság, a felszabadultság, az önmagunk meghaladásának mámorító érzése. Nekem ez könnyen megadatik, csak fel kell húznom a cipőmet és keresnem egy alkalmas terepet. Sokaknak azonban ez nem ilyen egyszerű, ehhez speciális eszközökre és mások közreműködésére van szüksége. Ha egy sütivel hozzájárulhatok ahhoz, hogy elérhetőbbé váljék számukra is a mozgás nyújtotta öröm, boldogan segítek!