2013. szeptember 22., vasárnap

Egy igazi vasárnapi ebéd:Húsleves, fokhagyma mártás és velős pirítós.




Amikor reggel a  piacon vásároltam, csörgött a telefon és a férjem szólt bele reszelős hangon, hogy szerinte ma nem fog elmenni dolgozni, mert valószínűleg beteg. Ha már dolgozni sem megy, akkor már komoly a baj, mióta ismerjük egymást talán ez a harmadik ilyen eset. Már vettem is az irányt a hentes felé és tudtam, hogy a mai vacsora nem lehet más, mint húsleves, ami marad, az meg a vasárnapi ebéd... Mert ez egy igazi vasárnapi ebéd, az elkészítése, az íze és az illata is családias hanglatot teremt, és maga az étel is családot kíván az asztal köré, hiszen egy-két személyre húslevest készíteni nem nagyon lehet. Arról már nem is beszélve, hogy a legegészségesebb dolog a világon szerintem a húsleves, tehát a legtáplálóbb étel, amit ehetünk az anyatej után, ha már nem vagyunk csecsemők. Nem szoktam ilyen kijelentéseket tenni, de ha valakinek családja van tudnia kell húslevest készíteni. A sok finom zöldségtől és húsfélétől gazdagon gyöngyöző aranysárga levesből minden kanál ugyanis igazi orvosság a nátha, meghűlés, köhögés ellen. Ahogy beköszönt a nyirkos, hűvösebb idő egyre gyakrabban kerül hétvégénként az asztalunkra. Előételnek velőspirítóst szoktunk ilyenkor enni, főfogásként a levest zöldségekkel és cérnametélttel, majd ezután következik a csirkemell, tarja, csirkenyak, mindenféle belsőség, máj, kakashere, szív fokhagyma szósszal és főtt zöldségekkel. A kislányom, legfőbb kritikusom és főkóstolóm,  most először kóstolta meg a húslevesemet, szerencsére átment a vizsgán, majdnem egy felnőtt adagot megevett belőle, mint egy kis fecskefióka, úgy nyitotta a száját a kanál után.

Hozzávalók:

  • Zöldségek:
  • 6 szép szál sárgarépa
  • 4 nagyobb fehérrépa
  • 1 fej zeller
  • 2 paradicsom
  • 1 paprika
  • 1 karalábé
  • Egy fej fokhagyma
  • 2 vöröshagyma
  • 1 lilahagyma
  • 1 póréhagyma

Fűszerek:

  • Egy csokor friss petrezselyem
  • Egy csokor friss zöldfűszer (oregánó, bazsalikom, rozmaring, zsálya, majoranna, kakukkfű) 
  • Kömény, őrölt vagy egészben
  • Bors 

Hús:

  • Egy csontos csirkemell
  • Egy vastagabb szelet csontos tarja
  • Egy darab marhacsont, a legjobb velőscsont
  • Egy pulykanyak
  • Csirkemáj, szív, kakashere és ízlés szerint mindenféle belsőség
  • 300 gramm tisztított velő

Elkészítés:

Húsleves:
Egy nagy, 5-10 literes lábasban odateszünk a hússal együtt vizet főni. Lassan főzzük, csak gyöngyözzön a víz, mert különben zavaros lesz a leves. A főzés közben képződött habot egy lyukas merőkanállal (gombócszedővel) merjük le. Ha a hús már puha, akkor tehetjük hozzá a belsőségeket, és a zöldségeket. A sárgarépát és a fehérrépát hosszában elfelezem, hogy könnyebben megpuhuljon a zellergumot, a karalábét elfelezem, a póréhagymát is szintén hosszában felezem, a zöldjét levágom, a többi hagymát pedig egészben, héj nélkül teszem bele. A paradicsomot és a paprikát is egészben tegyük bele, a petrezselymet és a zöldfűszereket fehér cérnával - nehogy színezék jusson a levesbe - kössük át és így csokorban mehet a levesbe. Folyamatos kóstolgatás mellett ízesítjük a levest, egész borsot és köménymagot is tehetünk bele, sózzuk, és mehet bele egy kis szárított kakukkfű, majoranna is, bár a legjobb ez is friss fűszernövény formájában. Ha készen van, minden zöldség megfőtt, a hús pedig leválik a csontról, akkor külön szedjük a zöldségeket, külön a húsfélét, a levest pedig átszűrjük, hogy szép tiszta, aranysárga húslevest kapjunk. A sárgarépa, fehérrépa és a főtt fokhagyma kivételével a többi zöldséget félreteszem és másnap paradicsommal összeturmixolva házi paradicsomszószt készítek belőle, kiváló tésztára, pizzára feltétnek, így semmi nem dobódik ki az értékes zöldségekből. A cérnametéltet csak tálaláskor főzöm bele, ha evés után marad a levesből, akkor újra leszűröm és úgy teszem újra el a  levet, így jobban eltartható. Ha marad fölösleges lé, le lehet fagyasztani, nagyon jó levesalap, kiválóan helyettesíti a leveskockát.

Fokhagymaszósz:
Egy fej fokhagymát megpucolunk, szeletekre vágunk és bő olajon megsütünk, amikor kész 1-2 evőkanál lisztet szitálunk rá, alaposan elkeverjük és felöntjük a húsleves levével. Folyamatos kevergetés mellett kicsit főzzük, majd egy-két darab fehérrépát kiveszünk a  levesből és azzal együtt jól összeturmixoljuk, végül 2-3 evőkanálnyi igazi, zsíros házi tejföllel összekeverjük. A titka a fehérrépa, mert attól válik az íze selymessé, nem lesz tömény fokhagymás a mártásunk.

Velőspirítós:
Ha sikerül velőscsontot szerezni, akkor a levesben megfőzzük és kiütögetjük, és már készen is van. Ha nem sikerül, akkor veszünk tisztított velőt, négy személyre 300 gramm bőven elegendő és egy fej vöröshagymát olajon üvegesre pirítunk, rádobjuk, sózzuk, borsozzuk egy-két gerezd fokhagymát belereszelünk és megsütjük, végül fokhagymás pirítóson tálaljuk.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése