Születésnapomra egy szépen becsomagolt dobozban, hatalmas masnival átkötve, ott állt a tulipáncsokor alatt. A vágyott tésztagép. A legjobb olasz, az a fajta, amit majd tovább adhatok az unokámnak és még ő is használni tudja. Olyan boldog voltam. Kibontottam, megnéztem, olyan volt, mint egy játék. Végeredményben az is, az én új játékom. Csak összegyúrom a tésztát, kis gombócokban adagolom a tetején lévő nyílásba, a hátán lévő kart tekerem és már jön is ki belőle a penne, fusili, rigatoni, makaróni. Mint egy tésztakidobó automata, csodás - gondoltam. Vasárnap nekiálltam. Először a gép összerakásánál akadtam el, de végül sikerült másodszorra a kart a megfelelő lyukba bedugni. Aztán a tészta lett túl lágy. Majd túl kemény. Miután végre sikerült eltalálni a megfelelő állagot, az elkészült kis csőtészták egy fél óra után elkezdtek összelapulni. Megigazgattam őket kézzel. Nem kellett volna, ugyanis a "kiigazított" tészták miután megkeményedtek, berepedeztek és összetörtek. Így legalábba felét ki kellett dobnom. Pedig olyan egyszerűnek látszott.
Tehát ha megvan a rigatoni, akkor tényleg négy perc. Ígérem.
Hozzávalók két személyre
- 180 gramm rigatoni
- Egy nagy tonhalkonzerv
- Egy fél csokor petrezselyem
- Snidling
- 10-15 szem zöld, magozott olívabogyó
- Citrom
- Olívaolaj
- Parmezán
- Bors
- 2 dl házitejszín
Elkészítés
A tésztát megfőzzük pár perc alatt, lobogó sós vízben. Házi tésztának 2-3 perc elegendő. Ezalatt kevés olívaolajat a serpenyőbe öntünk, majd a lecsöpögtetett tonhalkonzervet rádobjuk és fél percig megfuttatjuk rajta, majd hozzáadjuk a vékony karikákra vágott olívabogyót és felöntjük tejszínnel. Hozzákeverjük az apróra vágott petrezselymet és borsozzuk. Miután egyet rottyan a tejszín, lehúzzuk a tűzről, pár csepp citromot csepegtetünk rá. Összekeverjük a tésztával és tálaláskor megszórjuk apróra vágott snidlinggel és parmezánnal a tetejét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése