A grillezett camambert a kedvenc pécsi éttermemben az általam kóstolt legjobb étel a jelenlegi étlapon. Nem csak azért érdemes étterembe járni, mert az ember jókat ehet, és beszélgethet anélkül, hogy pakolnia, mosogatnia kellene, hanem mert olyan ízélményekkel és hatásokkal gazdagodik, amelyekhez visszanyúlhat, amikor ő maga szeretne alkotni, készíteni valamit. Még ha sokszor különleges, bonyolult, vagy összetett az étlapról választott ételelkészítse, olyan eszközöket vagy alapanyagokat kíván, amelyek miatt otthon nem érdemes nekiállni, még akkor is adhat egy olyan pluszt, szemléletet az elfogyasztásán kívül, amiből tanulhatunk. Egy igazán jó étteremben egy-egy vacsora vagy ebéd alkalmával azonkívül, hogy jól érezzük magunkat tanulhatunk is az ízek, színek kombinációjáról, a szezonális alapanyagok minél változatosabb felhasználásáról, a tálalásról. Amikor rendelek, szeretem megkérdezni, hogyan az étel hogyan készül, milyen alapanyagok, fűszerek vannak benne és nem feltétlenül azért, mert esetleg látok rá esélyt, hogy magam is megpróbálkozom az elkészítésével, hanem mert egyszerűen jó hallgatni amikor egy hozzáértő személy beszél az ízekről, az ételről, ami a tányéromra kerül. Nincs kiábrándítóbb, mint amikor a kérdés hallatán pincér zavarba jön vagy kiül az arcára a teljes érdekteleneség és egy "hát fogalmam sincs" választ mormolva a fogai között igyekszik elmenekülni. Mindig elszomorít, különösen ha egy étteremben tapasztalom, hogy nem osztoznak a gasztronómia iránti lelkesedésemben. Ilyenkor, legyen bármilyen jó is az étel, valahogy kisebb étvággyal és lelkesedéssel eszem. Egy jó étteremben nem csak tudnak, hanem szívesem válaszolnak a kérdésekre, nem titkos a recept és jó esetben nemhogy ismeri még kóstolta is az étlepon szereplő fogásokat a pincér. Hogy aztán lelkesen mesélhessen a vendégeknek róla... Ehhez a recepthez is így jutottam hozzá, mesésen egyszerű, mégis a zseniális ízpárosítás különlegessé teszi. A forrón illatozó camambert meglocsolva egy kevés juharsziruppal, ami a grillezéstől karamellizálódik a tetején, a belseje lágyan olvadva folyik szét a serpenyőn, ahogy belevágok... a gasztro paradicsomban vagyok!
Hozzávalók
- Fejenként egy kis camambert sajt
- Juharszirup
- Egy marék dió
- Baguette
- Egy fej tölgyfalevél saláta, kevés ruccola - de bármilyen saláta tökéletesen megteszi, azonban a tölgyfalevél saláta kissé fanyarabb ízét jól kihozza a citrusos vinaigrette
Vinaigrette-hez
- Fél citrom
- Másfél narancs
- Egy lime
- Fehér balzsamecet
Elkészítés
A sütőt előmelegítjük 180 fokra, a camambert sajtokat egy öntöttvas serpenyőre helyezzük, meglocsoljuk juharsziruppal és 15 percig sütjük. A diót öt perc után mellé helyezzük. A salátát megmossuk, felvágjuk. Az öntethez összekeverjük a kifacsart citrusok levét, hozzáadunk ízlés szerint fehér balzsamecetet és összedolgozzuk a salátával. A sajtot a sütőből kivéve azonnal tálaljuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése