Tegnap ajándékba kaptunk egy hatalmas láda epret. Legalábbis hatalmasnak tűnt, aztán kiderült, hogy mégsem olyan nagy mennyiség, harmada már el is fogyott, pedig huszonnégy órája sincs, még, hogy itt hever az asztalon. A kislányom felállt egy székre és így ette a tálalón lévő ládából, öröm volt nézni. Nem volt hajlandó leülni, nem akarta, hogy felvágjuk, megmosni is alig hagyta. Megértem. Ennél jobb már csak a kertből lenne. Este csak úgy magába ettük. Szép, nagyszemű fajta, korai eper. Vannak mézédes szemek és kevésbé édesek. Egy kis kanál cukorral meghintve tökéletes. Meg egy adag tejszínhabbal, ahogy ma délután ettem, fehér teával. Este meg pezsgővel. Reggelire a zabkása tetejére tettük. És ez így fog menni még egy jó darabig. Nem sokára majd olyan édes lesz, hogy mentával és citromlével kell ízesíteni, már alig várom. Meg azt is, hogy lekvárt készítsek, az első lekvárfőzés mindig eperből van. Még van egy pár üveg tavalyról, csak akkor merem kiüríteni a polcokat, ha közeleg az új szezon, nehogy túl sokáig maradjunk eperlekvár nélkül. Ez a kedvencem és megosztott második helyen lévő barack és a meggylekvár mellett.
Eper tejszínhabbal
A titok a jó minőségű, sűrű házi tejszín, amit alaposan felverünk, majd a félbevágott cukorral meghintett, kis tálba halmozott eperre kanalazunk.
Epres zabkása
50 g zabkását tejben puhára főzünk, hozzákeverünk két deci natúr joghurtot és a tetejére halmozunk tíz szem epret félbe vagy karikákra vágva, cukorral meghintve.
Mit ne tegyünk soha az eperrel? Ne tároljuk hűtőben, ahogy lehetőleg más gyümölcsöt se. Akkora mennyiséget vegyünk, amit egy-két nap alatt elfogyasztunk, mert a hűtés tönkreteszi az illatát és aromáját a gyümölcsnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése