Bejegyzések relevancia szerint rendezve a(z) "amerikai palacsinta" lekérdezésre. Rendezés dátum szerint Az összes bejegyzés megjelenítése
Bejegyzések relevancia szerint rendezve a(z) "amerikai palacsinta" lekérdezésre. Rendezés dátum szerint Az összes bejegyzés megjelenítése

2014. május 10., szombat

Amerikai palacsinta bodzával



Korábban már megosztottam egy amerikai palacsinta receptet, az habkönnyű joghurt alapú volt és kiválóan illenek hozzá a nehezebb kísérők, mint például a csokoládé vagy a banán. Van még egy nagyon jó amerikai palacsinta receptem, ami az igazi kalsszikus, vastag, roppanós, aranybarnára sült amerikai palacsinta, az a fajta, amelyből egy egészségesebb étvágyú gyerek simán eltüntet egy kisebb tornyot. Ez egy kiadósabb palacsinta, inkább gyümölcs vagy lekvár illik hozzá. 
A hétvégét egy nagy bicikli kirándulással (nem szeretem a túra szót, olyan teljesítmény szaga van) kezdtük, ahol a földes út mentén, hatalmas, virágoktól roskadozó bodzabokrok csábítottak finom ilatukkal, nem is bírtam elenállni, szedtem belőle egy jókora csokorral. Így a hétvége a bodza jegyében telik, természetesen a reggeli palacsintába is került belőle.

Hozzávalók:


  • 225 g liszt
  • Egy evőkanál sütőpor
  • Egy csipet só
  • Kevés méz
  • két nagy felvert tojás
  • 30 gramm megolvasztott, majd visszahűtött vaj
  • 3 dl tej
  • 4-5 szép nagy fej bodzavirág
  • vaj, zsír vagy olaj a sütéshez


Elkészítés:

1. Miközben megolvasztom és kihűtöm  a vajat, egy nagy tálban összekeverem a száraz hozzávalókat: liszt, sütőpor,só.
2. Felverem a tojásokat és hozzáadoma  mézet
3. A liszt közepébe lyukat csinálok és beletöltöm a tejet, a tojást és a vajat.
4. Egy nagy serpenyőben félujjnyi vastagon olajat hevítek, közben a bodza apró virágait óvatosan levágom egy éles kés segítségével és belekeverema  tésztába.
5. Az egészet átöntöm egy kancsóba és abból adagolom a serpenyőbe a tésztát. Az olajat ellenőrzöm az első palacsinta előtt egy csepp tésztával, ha sercegni kezd, akkor jó. Pár perc alatt mind a két felét aranybarnára sütöm és eperlekvárral tálalom.





2013. október 7., hétfő

Banános-csokis amerikai palacsinta



Ha hétvégén reggel kényeztetni szeretném a családot valami finomsággal, akkor gyakran amerikai palacsinta a kívánság, ez a csokis-banános változat jelenleg a kedvencünk, nem véletlen, hiszen a banán és az étcsoki együtt verhetetlen ízpárosítás. A palacsinta recept egy barátnőmtől származik, habkönnyű, palacsintatészta, mintha nem is lenne benn liszt. Ráadásul sikerült olyan csokikrémet kikísérleteznem, amiután már lehetséges ebédelni is, nem fekszi meg a hasunkat, mégis nagyon-nagyon csokis. És persze banános.

Hozzávalók a palacsintához:

  • Hat evőkanál liszt
  • Egy evőkanál sütőpor
  • Csipet só
  • 250 gramm natúr joghurt
  • Két tojás
  • Kevés méz vagy cukor


A csokikrémhez:

  • 60 gramm étcsokoládé
  • Egy dl tejszín
  • Egy kocka vaj
  • 3-4 evőkanál natúr joghurt
  • 1-2 banán és egy dl tejszín a tálaláshoz
Elkészítés:

Összekeverjük a palacsinta száraz hozzávalóit  (liszt, só, sütőpor), a tojásokat szétválasztjuk, a sárgáját kikeverjük a mézzel, vagy cukorral és hozzákeverjük a lisztes keverékhez. A fehérjét kemény habbá verjük és óvatosan a masszához forgatjuk. Egy serpenyőben vékony ujjnyi olajat (még jobb ha kókusz zsírt használunk, szebben sül benne) hevítünk, vigyázzunk, ne túlságosan magas lángon, közepes fokozaton (az én tűzhelyemen kilenc fokozat van, 4-es fokozaton sütöm) süssük a palacsintákat, különben a külseje megég, a  belseje pedig folyni fog. Kis merőkanállal adagoljuk, és süssük mindkét oldalát aranybarnára, majd óvatosan szedjük ki száraz papírtörlővel borított tányérra. Egymás mellé pakoljuk, ne helyezzük egymásra. Lehetőleg akkora serpenyőt használjunk, hogy 3-4 kis palacsinta elférjen benne egyszerre, különben az első fele kihűl, mire a végére érünk.


Miközben a palacsinták sülnek elkészítjük a  csokoládékrémet. Kis lábosban vagy gőz fölött a vajjal és a tejszínnel együtt felolvasztjuk a  csokoládét, habverővel alaposan elkeverjük, majd hozzáadjuk a natúr joghurtot és félre tesszük hűlni. A banánt nagyon vékony szeletekre vágjuk, egy dl tejszínt kemény habbá verünk. Nagyon fontos, hogy házi tojást és tejszínt használjunk, nekem még sosem sikerült a boltiból hasonló állagot elérnem.

Tálaláskor a csokikrémet és a banán szeleteket a palacsinták közé töltjük: egy palacsintát megkenünk kevés csokikrémmel, majd befedjük banánszeletekkel, erre megint kevés csokikrém jön majd egy palacsintát borítunk rá, amire újra csokikrém-banán-csokikrém kerül, majd megint egy újabb palacsinta. Általában 3-4 palacsinta közé rakok tölteléket, a legtetejére pedig már csak csokikrém kerül és tejszínhab. A palacsinták a csokitól kicsit elcsúsznak egymáson és oldalt pont annyira fog kifolyni a krém, hogy ellenállhatatlanul guszta legyen. Jó étvágyat!




2015. február 5., csütörtök

Amerikai palacsinta juharsziruppal és sült szalonnával - ráérős hétvégékre


Ehhez a palacsintához a Nigella féle klasszikus amerikai palacsinta receptet javasolom. Persze nem árt ha van otthon jó minőségű juharszirup és szalonna...

A palacsinta tésztát összeállítom és kisütöm a fenti linkre kattintva. Majd egymás tetejére halmozom, a rétegek között és a tetejét meglocsolom juharsziruppal, közben a vékony csíkokra vágott szalonnát, hirtelen kisütöm ugyanabban a serpenyőben, amelyben a palacsinták is sültek. Rögtön tálalom.


2015. január 29., csütörtök

Karácsonyi készülődés

Ahogy egyre több idő telik el az életemben háziasszonyként és anyukaként, úgy erősödik bennem a már eleinte is meglévő felismerés: a titok, a szervezésben és koordinációban rejlik. Sokan azt gondolják, hogy aki "csak" háziasszony az beszűkült és az élet többi területéről fogalma sincs, hogy milyen egy munkanap vagy hét, egy projekt időre való teljesítése, a csapatban dolgozás vagy irányítás. Én úgy gondolom, hogy az "otthonlét" alapos kiképzést jelent projekt menedzsmentből, vezetési, irányítási valamint együttműködési készségekből, egy anyánál senkinek nincs jobb osztott figyelme vagy beleélő, empátiás képessége - így azok akik nem alkalmaznak anyukákat, mindezektől a hasznos tulajdonságoktól esnek el, néhány otthon töltött hét, a munkából való kiesés félelme miatt. Pedig cserébe kitűnő munkaerőt jelentenek, különösen a nagymama korba ért nyugdíj előtt álló hölgyek, akik mindezen tapasztalatok birtokában vannak már, anélkül, hogy az immár felnőtt gyerekeik miatt aggódniuk kellene. - Persze az más kérdés, hogy én elképzelni sem tudom hány órából kellene állnia a napnak, ha még dolgoznék is valahol, valószínűleg negyvennyolcból, de inkább hetvenkettőből.
A háziasszony és családanya lét legnagyobb főpróbája pedig nem más, mint a karácsony. Hogyan lehet kipihentnek és szépnek lenni az ünnepi napokon, mégis összeállítani legalább egynapi ünnepi menüt, emellett beszerezni az összes ajándékot, gondosan becsomagolni őket és a lakást is ünnepi hangulatúvá varázsolni, természetesen mindezt sajátkezűleg. Az adventet meghitté tenni, koszorút, ajtódíszt készíteni és adventi naptárt barkácsolni a gyerekeknek... Mindezt úgy, hogy élvezzük is, hogy örömet találjunk benne, nem csak tervszerűen megvalósítjuk. Ezt a bejegyzést nem azért írom, mert azt gondolom, hogy én magam kiválóra teljesítek a fentiekben, hanem azért, mert minden évben megfogadom, hogy összegyűjtöm és lejegyzetelem a recepteket, bevásárlólistákat, teendőket, hogy jövőre csak elő kelljen venni. Idén végre valóban sikerült, és itt, a blogon biztosan meglesz (egy mappa, ki tudja hányadik polcon, hányadik doboz alján lenne egy év múlva.)




Karácsonyi ajándékok


Nem vagyok híve a nagy bevásárlásoknak, ezért én már ősz elejétől kezdve elkezdem beszerezni és elkészíteni őket. Ha rábukkanok egy olyan dologra vagy eszembe jut valami, aminek az egyik szerettem biztosan örülne, megveszem, ha van rá lehetőség, sokszor be is csomagoltatom és már így kerül fel a ruhásszekrényem egyik polcára. Október végétől pedig a hobbiként végzett kreatív tevékenységeim is ajándékok készítésre összponotsulnak.  Én pár nap alatt nem tudnék mindenkinek olyat kitalálni, aminek biztosan örülne és csak rohanás lenne a karácsony előtti napokban történő ajándékvásárlás, így, apránként intézve személyesebb, átgondoltabb és számomra sem megeröltető. Arról nem is beszélve, hogy anyagilag is kevésbé leterhelő, mint egyszerre megvenni mindent. Sok ajándékötlet karácsony előtt nem is kivitelezhető már, mert idő kell hozzá. Persze így csak egy részét lehet beszerezni az ajándékoknak, de már ez is nagy könnyebbséget jelent. A kislányunk kiskonyhát kapott a Jézuskától és már augusztus vége óta megvan, azóta tudtam hozzá kis muffinokat készíttetni, porcelángyurmából sütiket csináltam hozzá, kiskötényt varrtam és a rokonoknak is meg tudtam adni a paramétereket a kiegészítőkhöz. Így minden illik hozzá és a többiek ajándéka színesítette a miénket.

Bevásárlás


Az én szerepem a karácsonyi menü elkészítésében a három nap közül a 24.-re jut. Ezen a napon én készítem a teljes menüt, a többi két napon pedig a szüleinkhez megyünk, így 25-én van még itthon nálunk egy ünnepi reggeli, de azután a nagymamáké a terep (legalábbis, ami a konyhát illeti). Megkönnyíti a helyzetemet, hogy minden évben nagyjából ugyanazokat az ételeket készítem. A család is ezt várja, én is szeretem, mert hagyományt teremt és még inkább fokozza az ünnepi hangulatot a kedvenc ételekre való várakozás.

Advent

Advent első vasárnapján felteszem az ünnepi terítőt, kikerül az ajtódísz és az adventi koszorú, a kanapén a hétköznapi díszpárnákat lecserélem karácsonyi mintásra. Van a férjemnek és a kislányomnak is adventi naptárja, ezek is kikerülnek és elkezdik kibontani karácsony előtt 24 nappal, azaz december elsején. Apróságok vannak benne, minden évben más koncepciót találok ki, csoki természetesen mindig kerül bele, tavaly én készítettem a bonbonokat és trüffeleket, de szappan, fürdőgolyó, zokni, színházjegy is előfordul benne, a kislányomnak hajgumi, csatocskák, ujjbábok. Mind a négy vasárnap együtt gyújtjuk meg a koszorún a  gyertyákat, már reggeli előtt. A karácsonyfánkat már december elején feldíszítjük, együtt, közösen. Szerintünk kár az angyalkás meséért kihagyni belőle a gyerekeket, én is úgy élveztem gyermekkoromban a szüleimmel együtt díszíteni a fát. Minden dísznek meg volt a helye, mindenkinek a szerepe, hogy ki melyiket és hova teszi fel. A szaloncukor kötözés, az egyik legkedvesebb karácsonyi tevékenységem volt, apukámmal közösen. Egy könyvre rátekert jó sok zöld cérnát, majd a két végén elvágta és egy külön módszerrel felkötöztük valamennyit, persze néhányat azért meg is ettünk közben. A másik kedves emlékem a Mikulás előtti közös csizma tisztítás, szintén apukámmal, aminek apropójából persze az összes cipőt kitisztítottuk. - Főleg a saját élményeim alapján gondolom úgy, hogy a gyerekeknek rendkívül fontosak a szertartások, rituálék, ezért is igyekszem minél többet beépíteni a családom életébe, az ünnepekhez kapcsolódóan pedig külön figyelmet fordítok erre. Szeretjük, hogy a karácsonyfa már hetekkel karácsony előtt áll a nappalinkban, segít még inkább ráhangolódni az ünnepekre. A karácsonyfa felállításával együtt kikerül a teljes karácsonyi dekoráció is lakásban. Az első két vasárnap sütöttünk karácsonyi kekszet, citromos vaníliás kekszet, diós kekszet, mézes süteményt - így karácsony előttre megtelt az összes fémdoboz, jó volt a tea és kávé mellé ropogtatni a mindenféle harang, csillag és hópehely alakú sütiket. Ha valaki meglátogat, stílusos ezzel kínálni és ha hirtelen ajándékozni kell, akkor is jó szolgálatot tesz, néhány szem keksz, celofánba szépen becsomagolva, átkötve egy masnival.
Az adventi koszorút mindig én készítem, előfordul, hogy következő évben is kikerül a tavalyi, mert annyira jól sikerültnek tartom. A gyertyákból két csomagot szerzek be, mert az első biztosan leég, de előfordulhat, hogy a többi is, ha sokat égetjük. Szintén évek tapasztalata alapján alakult úgy, hogy a koszorú készítéséhez nem használok fenyő vagy tuja ágakat, friss terméseket, leveleket, mert így az adventi időszak alatt legalább egyszer fel kellett frissíteni a koszorút, mert hullott vagy elszáradt rajta a díszítés - a sok karácsonyi teendő közepette ehhez már nincs még egyszer kedvem.



December 24.


A karácsonyi előkészületek során szem előtt tartom, hogy nem kell minden évben minden olyan tevékenységet kötelezően végigcsinálni, amelyek klasszikusan a karácsonyi készülődés részei. Igyekszem egyszerűsíteni, persze csak olyan mértékig, hogy ne menjen az ünnepi hangulat rovására,  de maradjon időm mindenre és ne a rohanásról, a teljesítményről szóljon az előkészület. Egyik évben lehet mézeskalács házikót készíteni, ez egy papírdobozban elcsomagolva jövőre ugyanolyan szép lesz. Másik évben lehet új adventi koszorút vagy ajtódíszt készíteni, következő évben pedig új terítőt és díszpárnákat varrni vagy új díszeket készíteni a karácsonyfára. Ugyanígy vagyok a sütéssel is. Egyik évben mézes keksz van, következő évben pedig diós keksz vagy trüffel, nem kell tízféle aprósütemény, teljesen felesleges. Ahogy a guba mellé szükségtelen  a bejgli, a madártej mellett pedig a panna cotta vagy a tiramisu. Az ünnepek nem az evésről szólnak, fontos része, de nem kizárólagos, és ha túlzásba esnék, akkor nem maradna más hasonlóan fontos dolgokra időm. Mint például a gyerekemmel játszani, a férjemmel összebújni és megnézni egy jó filmet. Nehéz ezt betartani, legalábbis nekem, mert én szeretek mindennel túlzásba esni, éppen ezért tudatosan figyelek erre. Persze a fordítottja sem jó, szerintem jó dolog közösen leülni a terített asztal köré, és látni ahogy a szeretteink közösen elköltik az ünnepi ebédet vagy vacsorát és közben jót beszélgetnek. Sok múlik a "körítésen", a terítésen, az ünnepi étkészlet előkerül a  vitrinből, más a szalvéta, a terítő, minden azt jelzi, hogy ünnep van. A családban nagyon fontos integráló ereje van a közös étkezéseknek, különösen igaz ez az ünnepekre. Meghatározza a menü, a teríték, az étel elfogyasztására vonatkozó hagyományok, szokások. Nem véletlen, hogy, aki kacsán nőtt fel, annak nem is ünnep a szenteste kacsa nélkül...
Amit a december 24-el kapcsolatban fontosnak tartok, hogy ne csak az este legyen "szent" és meghitt, hanem az egész nap az ünnep hangulatában teljen. Mindhárom étkezés legyen, nyugodt, körülményes, gyertyafényes, lengje be a karácsony misztikuma, meghittsége. Az ünnepi menüből, amit lehet előre elkészítek, csupán a  vacsora előtt szoktam egy órát a konyhában tölteni, az egész nap a közös együtt létről, játékról szól. A gubát elkészítem már napokkal előtte, a sodót hozzá aznap reggel, amíg a reggeli tea készül. A brióst előző este készítem, a húsleves és a sütőtökkrémleves szintén 23-án készül.




December 24-i menü

Reggeli
Kacsamáj pástétom, briós ( a töltelékből kimarad a fahéj és a cukor), tea

Ebéd
Sütőtökkrémleves, mákos guba
Nálunk, az én családomban a hagyományos menü szenteste a halászlé és mákosguba. A férjem családjában a hagyományos étel ilyenkor a kacsa. Kompromisszumként született meg ez a megoldás, amit mindannyian jónak tartunk és szeretünk.

Vacsora
Húsleves, idén fácánhúsleves,
Rozéra sült kacsamell házi krokettel és barackbefőttel,
Panna cotta - általában marcipános vagy fehér csokis, de teszek bele mákot, mert nekem a mák hozzátartozik a karácsony ízvilágához. Öntetnek gránátalma vagy narancs öntetet készítek, esetleg szilva befőttel kínálom vagy sűrű házi lekvárral.



December 25-i reggeli:

A hagyományos ünnepi reggeli, amióta férjemmel együtt töltjük a az ünnepeket az amerikai palacsinta fahéjjal, mézzel és dióval. Idén ezen a napon is kacsamájpástétom volt brióssal, tekintettel arra, hogy 9 hónapos terhes vagyok és finoman szólva is elfáradtam az elmúlt hetektől - új lakásba költöztünk, babaváró volt - így megengedtem magamnak (a férjem erős ráhatására), hogy a maradék briós és kacsamájpástétom legyen a 25-i reggeli is. Az amerikai palacsintát azért tartom jónak, mert a 25-i ebéd a húsról szól, általában vad, szarvas és vaddisznó van, így előtte egy könnyű, édes reggeli kifejezetten jól esik. A palacsintát ki szoktam szúrni szív alakú sütiformával, de jópofa fenyőfa, harang vagy más kiszúróval is.



Ütemterv a karácsonyi készülődéshez


Október vége

Ajándéklista elkészítése legkésőbb október végén. Össze kell írni a neveket, hogy kinek szeretnénk ajándékozni, ha valakinek van rögtön ötletünk, oda is írhatjuk a neve mellé. A névsor készítés segít észben tartani már hónapokkal karácsony előtt, hogy kik azok, akiknek szeretnénk örömet okozni, arra késztet, hogy legalább egyszer átgondoljuk és leírjuk - így előfordulhat, hogy amikor teljesen mással vagyunk elfoglalva és éppen a városban sétálunk vagy rohangálunk, ügyintézünk be fog ugrani majd valamiről, hogy "igen, ennek az XY biztosan nagyon örülne" - tehát segít, hogy szembejöjjenek velünk az ajándékok. Abban is segítségünkre lehet, hogyha egy ajándék több előkészületet igényel, akkor ezeket időben megtegyük. Fénykép rendelés esetén vagy ha készíttetni szeretnénk valamit, akkor ilyenkor még van esély rá, hogy elkészül, novemberben már sokan csak a kezüket tárják szét, hogy tele vannak munkával és megrendeléssel, így nem tudják vállalni az általunk megálmodott dolgot.
Érdemes nekiállni a lakásdekorációnak is, mert pár hét és itt az advent, onnantól már más dolgunk is lesz, és addigra jó ha elkészülnek a díszek, advent első vasárnapján már aktuálissá is válik a kihelyezésük.

November eleje

Az adventi naptáraknak mindenképpen neki kell állni, ha szeretnénk különlegesebb, egyedibb ajándékokat is belecsempészni.

November közepe

Megrendelem a hentesnél a kacsát és más olyan dolgot, amire szükségem lesz. Ilyen például a kacsamáj, amit december 20-tól szinte lehetetlen beszerezni, kivéve a hízottat, amit én nem nagyon szeretek.

November vége

Legkésőbb ilyenkor célszerű elintézni az utolsó karácsonyi ajándékokat, még nincsen tömeg, sorban állás. Megveszem a csomagoló papírt, celofánt, celluxot, ha nincs otthon cellux tépőnk(adagolónk) akkor feltétlenül vegyünk, nagyon szokott hiányozni ha véletlenül nincs. Mindig egyféle csomagolópapírt veszek, és hozzá maximum kétféle szalagot és egy kötözőt. Az ikeában találtam idén egy remek papírt, egyik oldala pöttyös, a másik csíkos - nagyon szépen lehetett vele játszani a csomagolás során. 

December eleje

Ez az apró sütik készítésének az ideje, idén a kislányommal és a férjemmel többször is sütöttünk közösen, de barátokkal is szoktam, mert nagyon jó közös program. Tapasztalat, hogyha közös sütést rendezünk, mindig kérjük meg az illetőt, aki sütni érkezik, hogy hozzon magával már előre összegyúrt tésztát, ne a mi konyhánkban koszoljon és ne azzal teljen a sütésre szánt idő. Én már elkészített tésztával szoktam várni a sütni hozzánk érkezőket, és a kislányommal és férjemmel is csak a kekszek kiszaggatására korlátozódik a közös rész, így közben van idő forraltborozni és beszélgetni is és sokkal élvezetesebb.


December közepe

Elintézem a nagy bevásárlás azon részét, amit a nem friss élelmiszerek jelentenek, a piacra pedig 21 vagy 22-én megyek. A kacsát, bár tisztítottat veszek, mindig van mit tokozni rajta, majd rögtön bepácolom és így teszem már a hűtöbe.



Karácsony előtti napok:


December 22.

A csomagolás fontos, persze egyszerűbb egy papírszatyorba rakva átadni az ajándékot, de én nagyon értékelem ha szépen becsomagolt ajándékot kapok, érzem rajta a törődést, hogy gondoltak rám és a meglepetés is nagyobb. Én rászántam egy estét, beraktam egy jó filmet közben, és a karácsonyfánk mellett a földön üldögélve szép sorban becsomagoltam az ajándékainkat, kidíszítettem a csomagokat, ehhez nagyon jól jön egy ragasztópisztoly. A csomagolás közben elkészítem a guba tésztáját is, a hozzávalókat pillanatok alatt összekeverem, majd miután megkelt már gyerekjáték - csak ne felejtsük a sütőben, meg van a veszélye, hogy belemerülünk a filmnézés és ajándékcsomagolás tevékenységébe.


December 23.

Elkészítem a 24-i menüt, a húslevest, a sütőtökkrémlevest és a panna cottát, saját készítésű barackbefőttről mindig gondoskodom még a nyáron, így azt nem kell. Ha valakinek nincs, akkor javasolom a körte kompót készítését (ha kacsa a vacsora). Elkészítem a másnapi ünnepi reggelihez a brióst.

December 24.

Ha reggel sül ki a briós, akkor azalatt kivasalom a karácsonyra szánt terítőt és megterítek, reggel elkészítem a gubához a sodót. Így onnantól kezdve, hogy a család felkel, már csupán egész nap annyi teendőm van, hogy ebédre meg kell melegíteni a sütőtökkrémlevest, a gubát felönteni mákos tejjel és kicsit berakni a sütőbe, és este, egy órával a vacsora előtt, elkészítem a krokettet, és a kacsát, kitálalom a húslevest és a panna cottához ilyenkor készítem frissen a gránátalma vagy narancs szószt.


Bevásárló lista (idei bevásárlólistám)

Hipermarket:


  • 3 kg nádcukor
  • 2 kg porcukor
  • 1 kg himalája só
  • 6 kg liszt
  • 6 vaj (ebből nyugodtan betárazhatunk, mert szinte mindenbe kell és úgyis eláll. Az egyetlen dolog, ami még sosem romlott ránk)
  • Szódabikarbóna
  • Sütőpor
  • Száraz élesztő
  • Vörösbor
  • 4-5 tábla étcsoki
  • 4-5 tábla tejcsoki - mindkettő kiváló alapanyag forrócsokihiz, trüffelhez, kekszekhez, ilyenkor nem árt ha van otthon belőlük.
  • 2 csomag zselatinlap
  • Kávé
  • Makréla filé
  • Tonhal konzerv - gyors vacsora alapanyagot jelentenek, amikor a nagy együttlétből és játékból nincs kedvem kiszakadni a vacsora készítés miatt.
  • Babkonzerv - Pár karika pirított kolbászon felmelegítve, tükörtojással és friss (vagy süthető) péksüteménnyel kínálva, szuper reggeli kerekedik belőle.
  • Süthető kenyér (nem vagyok a híve, de 24- és 30 között a boltok olyan sajátosan vannak nyitva, hogy szinte követhetetlen és nem is mindig van kedvünk kibújni korábban azért az ágyból, hogy péksütit vegyünk. Ilyenkor kivételesen jól jöhet néhány bekészített süthető péksütemény.)
  • Tartós tej - szintén nem vagyoka  híve, sem ennek sem másmilyen boltban kapható tejnek, mi kizárólag a piacon vesszüka  házi, friss tejet vagy a cserpes tejet isszuk, de hasonló okokból, mint, amit a kenyérnél is írtam érdemes 2-3 dobozzal venni, a semminél jobb a mákos gubához vagy reggeli zabkásához.
  • Kelt tészta lap: Leveles fajta, ez szintén nagyon praktikus dolog, sokoldalúan felhasználható. Én cserpes sajtkrémmel töltöttem meg, egy kevés mascarponéval kikeverve - szuper reggeli vált belőle, mindössze 10 perc alatt, azon ritka alkalommal, amikor a kislányunkkal együtt keltünk fél tízkor.

Fűszerek:

  • Mézeskalács fűszerekeverék, de csak rendes fűszerestől, igazi alapanyagokból összerakva, nem a bolti instantra gondolok. Ha nem találunk ilyet (karácsonyi vásárban biztosan van) akkor készítsük mi.
  • Őrölt fahéj
  • Koriander
  • Szerecsendió (egész!)
  • Szegfűszeg, őrölt és egész is
  • Csillagánizs (egész)
  • Kardamom



PIAC

  • 600 g krumpli a kroketthez, érdemes kétszer ennyit venni, ha a családban valaki készít olyan ételt az ünnepek során, amiből aztán csomagolnak nekünk és nekünk köretet kell hozzá csak készítenünk. (páldául a vadashoz).
  • 1,5 kg lencse 
  • 40 db tojás
  • 3 kg méz
  • Egy szál szárazkolbász
  • 3 db főzőkolbász
  • Kacsamell, fácánhús, 600 g kacsamáj, velős csont
  • 4 db Lilahagyma
  • Két fej fokhagyma
  • Egy vöröshagyma
  • Egy szál pore hagyma
  • Egy paprika
  • Két zeller
  • Egy csokor petrezselyem
  • 7 db sárgarépa, 4 darab fehérrépa,
  • Egy sütőtök
  • Gránátalma
  • banán
  • Narancs


Pékség





2015. október 10., szombat

Hétvége a konyhában


Sokszor éreztem azt, hogy egész hétvégén a konyhában robotolok, mire elpakolom a  reggeli után az asztalt, már főzhetem is az ebédet és mire végzek ebéd után a konyha rendberakásával, lassan állhatok is neki a vacsorának. Főleg mióta a kisfiam megszületett és kevesebb alkalmunk van eljárni, többet vagyunk itthon hétvégén, hiszen többek között a gyerekek alvása miatt is így kényelmesebb. Persze hétvégén az ember ráadásul szeretne kicsit kitenni magáért, különlegesebb reggelit, ebédet készíteni így garantáltan fárasztó két napnak néz elébe. Egy idő után megelégeltem és elkezdtem azon gondolkozni, hogyan lehetne úgy megoldani, hogy nekem is maradjon időm és ne álljak egész nap a konyhában, mégis magam készítette ételeket tehessek a családom elé. Vajon hogyan lehet egy hétvégét megoldani úgy, hogy azért maradjon időnk játszani a gyerekekkel és esetleg egy teával ücsörögni is, amíg alszanak? Nem állítom, hogy könnyedén, mert az azért túlzás, de lehetséges, csupán előregondolkodást és némi előkészületet igényel. Van több forgatókönyvem, attól függően, hogy mi a hétvégi program ezeket váltogatom. Fontosnak tartom a közös étkezéseket, ezek nyújtják a családi élet keretét, és kölönösen nagy a szerepük szombaton és vasárnap, amikor együtt a család és mindenki ráér, nem siet sehova, mert mi igyekszünk úgy alakítani a hétvégéket, hogy lehetőleg ne legyen semmi kötött program, elintéznivaló. Nem megyünk bevásárolni, ritkán megyünk vendégségbe vagy fogadunk vendégeket vagy veszünk részt olyan programon, ami időhöz kötött. Kisgyerekek mellett így is elég eseménydús a nap és szerintem jó, ha van egy-két olyan nap a héten, amikor nem kell időre menni sehova. Ilyenkor egyik reggel valami általam készített finomsággal kényeztetem a családot, ráérősebben, hosszabban reggelizünk. Hétvégén más étkészleteket használunk, más tányérból eszünk és más kávéscsészéből isszuk a kávét. Ebéd után általában van desszert, igyekszem valamit magam készíteni, ha csak egy panna cottát vagy crumble-t, gesztenyepürét vagy kompótot, a lényeg, hogy legyen harmadik fogás. Ha ebéd után nem kerül valamiért desszert az asztalra, akkor uzsonnára készítek forrócsokit vagy pitét. Sokszor apróságokon múlik a hétvégi hangulat megteremtése, egy gyertyán, egy tányérkészleten, egy másik terítőn, azért is fontosak a rituálék, mert segítenek kikapcsolni, ellazulni, ráhangolódni a pihenőnapra. A kislányom már pontosan tudja, hogy a hévége azt jelenti, hogy "apuci itthon van" és reggelire  palacsinta lesz.
Nálunk ezen a hétvégén mindkét nap húsleves lesz, ami már péntek este elkészült az esti film közben, nem sok előkészületet igényelt, fél óra volt a zöldségek meghámozása, pucolása, de ennyi ideig sem tart, ha már előkésztítve vesszük őket, alig drágábban árulják a  piacon (és nem olyanok, mint a szupermarketekben lefóliázott fonnyadt zöldségcsomagok, amelyeket a megmaradt zöldésgekből állítanak össze.). Ha mindkét nap ugyanaz a leves van, akkor már sok időt nyerhetünk. Nem kell teljesen ugyanolyannak lennie, elég, ha mi tudjuk, hogy ugyanaz. Például egy lencse vagy zöldbab levesből másnap lehet krémleves, de bámilyen zöldségleves turmixolható. Vasárnap lencsefőzelék lesz fasírozottal, ami már készen van félig, mert a pénteki ebédre lencsekrémleves volt és annyi lencsét főztem meg, amennyi a hétvégi főzelékhez is elegendő. Fontos, hogy már hétköznap előre kitaláljuk a hétvégi menüt, mert akkor egy csütörtöki vagy pénteki ebéd vagy vacsora alkalmával egyszerűen duplán készítünk el valamit, ami alapanyagul szolgál a szombati ebédhez. Vasárnap sütőtökös rizottót készítek, ami szintén egy háromnegyed órás étel a tök felkockázásával együtt. Reggelire mindkét reggel amerikai palacsinta lesz, amihez már bekeverem péntek este a tésztát és egy kis kancsóban a hűtőbe rakom, így  szombaton és vasárnap reggel csak  ki kell sütni, mézzel, pirított dióval és friss őszi gyümölcsökkel tálalom, ez körülbelül tíz percet jelent a felkeléstől számítva. Ezen kívül egyik nap ebédre fasírozottat kell összedobnom, a másik nap meg a rizottót, mert a leves már megvan. Ha a hétvége otthon telik és nem megyünk sehova, akkor vacsorára általában hideget eszünk, mert egyrészt nekem is elég reggel és délben is a konyhában állni, másrészt annyira el vagyunk telve a kiadósabb hétvégi menütől, hogy nem is kívánunk mást. A hétvégi menüből megvan a hétfői ebéd is, mert a húslevesből biztosan maradni fog, és mivel dupla adag hússal készítettem ezért csak egy paradicsomszószt kell készítenem és máris kész a második fogás is. A keddi leves is kész, mert a sütőtökös rizottóhoz ha már úgyis nekiálltam meghámozni és felkockázni a tököt, akkor az egészet megcsináltam és ami nem ment bele a rizottóba rögtön leturmixoltam a rizottó főzéséhez használt maradék alaplével együtt. Így lett egy sütőtök krémlevesem is.
És maradt időm, nem sok de arra éppen elég, hogy ne azt érezzem, hogy egész hétvégén a konyhában  álltam. Nem mindig sikerül de már egyre többször. És minél többször sikerül annál nagyobb az esély rá, hogy még többször fog, mert egyre rutinosabbá válok, kész bevásárlólistáim, menüim vannak és egyre gyakrabban jut eszembe egy étel készítése közben, hogy hogyan lehet ebből még egy ételt készíteni csaknem ugyanannyi energia ráfordítással, mintha csak azt az egyet készíteném el, mint aminek nekiláttam. A fagyasztásban nem igazán hiszek, szerintem megváltoztatja az ételek ízét, állagát és olyan kiábrándító amikor ki kell engedni a vasárnapi ebédet. Képtelen lennék fagyasztott sütőtök krémlevest vagy húslevest enni. Persze vannak kivételek, amik megállják a helyüket úgyis, például a fasírozottból biztosan dupla adagot készítek és fele megy is a fagyasztóba, de általánosságban a frissen készített ételeket szeretem, főleg vasárnap.
Persze a leggyorsabb és legkényelmesenn megoldás, ha elmegyünk a mamához ebédelni. És hozunk tőle hétfőre is...



2015. február 13., péntek

Amerikai palacsinta - Miért jó?









A hétvége a pihenésről szól. Arról, hogy együtt vagyunk, egymásra figyelünk, kikapcsolunk és lehetőleg kikapcsoljuk azokat a dolgokat, amelyek ebben megzavarhatnak. A telefont. Nem olvasok emailt. Nem beszélünk olyan témákról, amelyek kellemetlenek, mint például mikor hívjuk ki ezt vagy azt a szerelőt vagy mikor lenne alkalmas elvinni a kocsit szervízbe. (Soha.) Nem megyünk nagybevásárolni, és nem ilyenkor intézzük az elintéznivalókat, inkább legyen egy hétköznap nehezebb vagy zsúfoltabb, de a hétvége szabad. - Ezért is szeretem ha a szombat reggel valami finomsággal indul. Amerikai palacsintával, croissanttal, császármorzsával. Vagy bármivel, ami finom és édes. A tésztáját van, hogy már előző este kikeverem és egy kis kancsóban beteszem a hűtőbe, így másnap csak fel kell forrósítani a serpenyőt, amíg kisülnek a kis korongok, addig szezontól függően elkészíteni a hozzávalókat, ami télen többnyire juharszirup, banán és nutella,  méz-dió-fahéjas vaj, nyáron pedig gyümölcs-tejszínhab-mascarpone variácók, és negyed órán belül az asztalon is a reggeli. Mi pedig odaülünk fürdőköppenyben, kócosan, boldogan a tudattól, hogy előttünk 48 óra, ami ritka kivételektől eltekintve csak a miénk. Hát ezért jó. Nem csak a juharszirup és a nyáron készített eperlekvár miatt, hanem mert az ízében benne van a hétvége ígérete is. 


2013. május 29., szerda

A francia nők nem híznak és nekünk sem muszáj



Szülés után hamar (na jó rögtön) szerettem volna visszanyerni az alakomat, ami igazából nem volt akkora kihívás, mert a terhesség alatt 10 kilót szedtem fel, de két héttel a kislányom születése után gyakorlatilag semmi nem volt már belőle, hiszen jórészt a baba, a magzatvíz és a szervezetem által visszatartott víz jelentette ezt a súlytöbbletet. Őszinte szerettem volna lenni magamhoz, így beláttam, hogy tulajdonképpen sosem voltam elégedett az alakommal és nem a terhesség miatt érzem magam rosszul a mérlegen. Ezen most nyilván méltatlankodni fognak, hiszen sok nő szeretne 55 kiló lenni, de én 52 szerettem volna (azért azt tegyük hozzá, hogy mindössze 162 centiméter magas vagyok), és ez a plusz három kiló választott el attól, hogy igazán jól érezzem magam a bőrömben. Világéletemben sportoltam, ez nem lehetett gond, így a táplálkozásomban kezdtem el keresni az okokat. Nagyon szeretek enni, a nagyon, talán nem is eléggé kifejező. Az ízek a szenvedélyem, a sütés-főzés, nagyon szeretek étterembe járni, ételeket, alapanyagokat, fűszereket vásárolni - egyszóval mindent, ami az evéssel kapcsolatos. Így azért nehéz a versenysúlyomat megtartani, tizenéves korom óta folytonos küzdelmet is jelentett. Alapvetően sokat sportoltam és odafigyeltem az étkezésemre, de mindig voltak kilengések, mert nem bírtam hosszú távon az "odafigyelést", ami nálam azt jelentette, hogy bizonyos dolgokat megvonok magamtól. A kilengést lelkifurdalás követte, majd még több sport, újabb megvonás és így tovább. Nem hangzik jól, nem is volt túl élvezetes, vagy jót ettem vagy jól éreztem magam a bőrömben, a kettőt nemigazán tudtam összeegyeztetni. Szülés után elhatároztam, hogy véget vetek ennek, egyrészt az élet túl rövid ahhoz, bármit is megvonjak magamtól,  másrészt szeretnék úgy kinézni, ahogy valóban jól érzem magam, és nem folyton ezen a pár kilón aggódni. A fogyókúrákat nem nekem találták ki, aki igazán ínyenc szerintem képtelen hosszabban az egyhangú táplálkozásra, és nem a kalória tartalom alapján fogja kiválasztani, hogy mi kerül a  tányérjára. Én inkább próbáltam kiiktatni vagy minimálisra korlátozni bizonyos ételeket, nem vagy csak nagyon ritkán ettem édességet, kenyeret és még néhány ellenségnek tartott dolgot, aminek az lett a vége, hogy, amikor egyszer-egyszer engedélyeztem magamnak, na akkor aztán jól belaktam belőlük, és innen már ismerős: lelkifurdalás, megvonás, még több sport, újabb megvonás... Vagy olyan szabályokat állítottam fel, hogy például este már nem eszem szénhidrátot vagy fehér lisztet. Próbáltak már jót vacsorázni csak zöldségekből? Vagy finom croissant-ot vagy tésztát enni teljes kiőrlésű lisztből? Na ugye. Olyan étrendet szerettem volna kialakítani, hogy bármit ehessek, lehetőleg bármikor és mégse hízzak, sőt, ha lehet megszabaduljak ettől a három kilótól. Érthető, ha nem nagyon bíztam ilyen táplálkozási módszer létezésében. Végül hallottam egy könyvről, részleteket már ismertem belőle, ami alapján úgy gondoltam, hogy talán ez lesz az én módszerem. Így hát megszereztem A francia nők nem híznak című remekművet, amely ráadásul a sokat ígérő "A boldog táplálkozás titka" alcímet viseli. Várakozásomnak megfelelően a könyv nekem való étrendre épül, szinte teljesen a szerző elképzeléseinek megfelelően táplálkoztam eddig is,  egy egészen iciri-piciri apróságot kivéve: az adagokat. Azért is volt nehéz az étrendem változtatásával súlycsökkenést elérnem, mert eleve nagyon egészségesen táplálkozom, rengeteg zöldséget, gyümölcsöt, halat és húst eszem, nagyon kevés szénhidrátot, zsíros ételt és édességet, fogyasztottam, így nem igazán tudtam drasztikusan változtatni és tanácstalan voltam, hogyan is tovább. A megoldás kulcsa nálam a mennyiségben rejlett, ugyanis mindenből képes vagyok sokat enni, nem vagyok az az ételben turkálós fajta, én bizony mindent megeszek, ami a tányéron van és ízlik, és az étkezés számomra mindig több fogásból áll, leves vagy előétel és desszert nélkül nem kerek az ebéd vagy vacsora. Minimális változtatásokkal mégis több, mint három kilót fogytam az elmúlt hónapban, persze emellett kitartóan edzek is, de az eddig is így volt, nem véletlenül tartják azt, hogy a sport 30 az étkezés 70 százalékban határozza meg a külalakunkat. Ez a módszer azoknak való, akik szívesen áldoznak némi energiát az ételeik beszerzésére és elkészítésére, szeretnek a konyhában tenni-venni, piacra járni, nyitottak az ízekre, mert nekik nem fog gondot okozni a változatos, több fogásból álló étrend összeállítása és elkészítése. Nincs nagy titok, egyszerűen arról van szó, hogy keveset kell enni, de közben élvezni az ízeket, egy étkezésre minél több félét fogyasztani, hogy az ízekkel és ne a mennyiséggel lakjunk jól. Egyféle ízből többet tudunk enni, ha egyhangúan étkezünk, előbb-utóbb nagyobb mennyiségre van szükség ugyanabból az ételből, hogy az élvezeti szintet elérjük. Így az ideális, ha szezonális dolgokat fogyasztunk, mert így tudunk a legegyszerűbben változatos étrendet kialakítani, ahogy a szerző mondja "a legjobbat a legjobbkor enni" és ha minden étkezésre több fogást eszünk, reggelire kettőt, ebédre három-négyet is akár, vacsorára szintén egy-két fogást. Persze, kinek van erre ideje? - kérdezhetik joggal. A jövőben néhány menü összeállítással szeretném megmutatni, hogy egy kis fantáziával szinte bárkinek. 
Mi délben ebédelünk, és általában fél 11-11 körül szoktam nekilátni az elkészítésnek, így egy-másfél órám van rá. Hetente legalább háromszor elmegyek a piacra, de tavasszal és nyáron szinte naponta, hiszen a gyümölcsök nem bírják hűtő nélkül egy napnál tovább, a friss epret, cseresznyét, paradicsomot, borsót viszont vétek hűtőben tárolni. Így azonban elég egy-két nappal előre gondolkozni és a bevásárlásba sem szakadok bele. Az ebéd kitalálásánál és elkészítésénél mindig egy-két alapanyagra koncentrálok és azt variálom több fogásban, így valójában sokszor egy vagy kettő ételből csinálok hármat. Minden fogás nagyon kicsi adag, de mire a végére érünk mégis tökéletesen jól lakunk és az ízlelőbimbóinkat is kielégítettük, hiszen van egy előétel, leves, főétel és desszert. Szerencsések vagyunk, mert a férjem szinte minden nap itthon ebédel és ilyenkor mindig szépen megterített asztal mellett leülünk, közben beszélgetünk, együtt vagyunk, ez a nap fénypontja. Mindig reggelizünk, erre hétköznap is odafigyelek, általában tojást, gyümölcsöt és joghurtot, esetleg zabkását, hétvégén a kényelmes, délelőttbe nyúló beszélgetős reggelikre jöhetnek a szénhidrátok, császármorzsa, amerikai palacsinta, croissant. Amiért a leghálásabb vagyok könyvnek, hogy azóta vacsorázunk is, előtte csak nagyon ritkán ettünk este, a rendszeres vacsora nem fért bele a súlykontrollba, persze ez a mi életmódunkkal megint csak nem volt mindig tartható, hiszen szeretünk eljárni vacsorázni - most ezt is büntetlenül megtehetjük, pedig amióta kislányunk van, fél kilenc előtt ezekre a kiruccanásokra nemigen kerül sor. De az egyszerű hétköznapokon is milyen jólesik a nap végén, néhány finom falat mellett megvitatni kivel mi történt, a vacsora nem csak az étkezésről, hanem az együttlétről is szól. 
A könyv olvasása közben az ember néha szinte elszégyelli magát, hogy nem francia nő, így csak azoknak ajánlom, akik ezzel a sanyarú, ám de megváltoztathatatlan  ténnyel képesek lesznek megbirkózni és továbbra is együtt élni. A könyvet érezhetően áthatja a jószándék, hogy a többi elmaradott - különösen amerikai - nőtárson segítsen, kihozza őket a kulináris dzsungelből, és legalább némiképp felzárkóztassa és hasonlatossá tegye őket a teremtés csúcspéldányához, a FRANCIA NŐ-höz. Én a könyv végére ha nehezen is, de feldolgoztam, hogy nem lehetek elég szerencsés, mert ahhoz, hogy a póréhagyma lefőtt vizét igyam egész nap és még élvezzem is talán tényleg francia nőnek kellett volna születni. - De lefogytam 3 kilót, jól érzem magam a bőrömben és emellett azt eszem, amit szeretnék, akkor, amikor szeretném. Kell ennél több? Köszönöm Mireille Guiliano.



2015. augusztus 8., szombat

Csokis-banános szendvics


Nemrégiben egy kedves kis hamburgerezős-szendvicsezős helyen ebédeltünk, nagyon szeretjük az ilyen büfé jellegű helyeket, ahol egyszerű ételeket kapni, jó alapanyagokból minőségi színvonalon elkészítve. Szerencsére egyre nagyobb divat, így egyre gyakrabban találkozni velük. Mi hamburgert ettünk, Rebekának viszont egy banános-nutellás szendvicset kértem. Voltak fenntartásaim, azért nem olyan jó érzés ebédre csokival és banánnal töltött kenyeret adni a gyereknek, főleg ha előtte megeszi az én sültkrumplimat is, de hát vannak ilyen napok. Nagy sikere volt, apa és én is megkóstoltuk és pont olyan finom volt, amilyen jól nézett ki. Így elhatároztam, hogy felveszem az itthoni palettára, amerikai palacsinta helyett, ez is ínycsiklandó reggeli lehet. 

Hozzávalók:

  • Fejenként egy nagyobb buci, zsemle (én a brióst formáztam meg zsemlének és kiflinek)
  • Nutella vagy más mogyorókrém
  • Két-három banán


Elkészítés:

A zsemlét háromba vágjuk, ha van időnk a középső szeletet külön megpiríthatjuk, ha nincs anélkül is jó lesz. Mindegyik réteg alsó-felső részét megkenjük csokival és egy banánkarikákat helyezünk rá. Végül serpenyőben megsütjük mindkét oldalát. Melegen tálaljuk. Én egy kis tál málnát is raktam mellé, a szezonalitás jegyében, szerintem remekül ment hozzá.