Bejegyzések relevancia szerint rendezve a(z) "barna vaj" lekérdezésre. Rendezés dátum szerint Az összes bejegyzés megjelenítése
Bejegyzések relevancia szerint rendezve a(z) "barna vaj" lekérdezésre. Rendezés dátum szerint Az összes bejegyzés megjelenítése

2014. április 16., szerda

Sült csirkemell és spárga barna vajmártásban


Eddig azt hittem a barna vaj egy túlértékelt, túlmisztifikált dolog. Ugyan miért lenne sokkal jobb attól a vaj, hogy kicsit megbarnítom, azok a barna darabok ott fognak úszkálni benne... - gondoltam. Hát rosszul gondoltam. Minap egy szakács ismerősöm ódákat zengett a barna vajról, hogy ők csak azt használnak, és ha tudnám az milyen jó. Hát legyen, kipróbáltam. Számtalan recept használja, fellapoztam az egyik kedvenc szakácskönyvemet, Gordon Ramsay Négy Évszak című könyvét, amiben rémlett, hogy így készíti el a spárgát, barna vajmártásban. 
Ismét bebizonyosodott, hogy a részleteken múlik minden és, hogy bizony érdemes hallgatni a nagyokra, nem véletlenül dicsérnek valamit, így a barna vaj népszerűségének is meg van a jó oka. Fantasztikus karamell íze és mogyoró illata lesz a vajnak ettől az egyszerű trükktől, szinte hihetetlen milyen aromát kölcsönöz neki. És a barna darabkáktól sem kell félni, szépen leülepszenek és egy darab sem fog az ételbe kerülni. Ezután a  vacsora elfogyasztása után hivatalosan barna vaj rajongó lettem.

Hozzávalók

A spárgához:

600 gramm zöldspárga. A spárga akkor jó, ha üde zöld, kemény, nem hajlítható könnyedén ívbe és a virágok a tetején zártak. 
70 gramm vaj
egy citrom
só
olívaolaj
Két evőkanál petrezselyem

A csirkemellhez:

400 gramm filézett csirkemell
Friss zöld fűszerek: kakukkfű, majoranna, oregánó, rozmaring, petrezselyem
Két gerezd fokhagyma
Citrom
Olívaolaj
Mustár
Só, bors

Elkészítés:

Előmelegítem a sütőt 220 fokra. Összekeverem az olajat és a mustárt, pár csepp citormlevet adok hozzá, majd a zöldfűszereket apróra vágom és hozzáadom. A fokhagymát egy nagy kés lapjával meglapítom, majd apróra vágom és azt is beleteszem a  pácba. A csirkemellet megmosom, majd szárazra törlöm, megsózom, borsozom, majd beleforgatom a  pácba. Egy kiolajozott üvegtálba teszem, löttyintek alá még egy kevés olíva olajat és alufóliával befedve huszonöt percig sütöm, majd leveszem róla és anélkül még további negyed óra-huszonöt percet, amíg szép pirosra nem sül a teteje.

A spárgát megmosom, majd letöröm a kemény ehetetlen részt a száráról. Egy magas oldalú serpenyőben vizet forralok, beleteszek egy evőkanál sót és egy evőkanál olívaolajat valamint fél citrom levét. Ebben 4-5 percig főzöm (azaz blansírozom), majd kivéve egy jeges vízzel teli tálba teszem. Ezalatt a vajat megolvasztom egy kis nyeles lábasban, célszerű világos színű lábast használni, hogy lássuk mikor kezd el a vaj megbarnulni. Először alacsony lángon felolvasztom, majd magas lángon hirtelen megbarnítom, félrehúzom és átöntöm egy csészébe, hagyom kicsit állni, hogy a barna darabkák leülepedjenek. A serpenyőt szárazra törlöm egy papírtörlővel, a spárgát lecsepegtetem, és óvatosan szárazra törlöm, majd a serpenyőbe fektetem. Meglocsolom a barna vajjal és fél citrom levével, kicsit átmelegítem és azonnal tálalom, úgy, hogy a serpenyőből ráöntöm az utolsó csepp barna vajas mártást is és megszóróm petrezselyemmel. 

Érdemes a tányérokat tálalás előtt egy percre betenni a sütőbe, hogy előmelegítsük őket így még az utolsó falatot is melegen fogyaszthatjuk el.



2014. május 7., szerda

Bodzavirág palacsinta bundában





A tavaszi repertoár idén egy újabb kedvenccel bővült, a bodzavirággal. A szörpöt, teát, mézet eddig is szerettük, de a palacsintatésztában rántott bodzavirág újdonság. Az egész úgy kezdődött, hogy a piacon megláttam egy kis csokorral és mondtam a néninek, hogy én úgy hazavinném, mert imádom a bodzát, de ez a szörphöz még kevés, mit lehetne ennyivel kezdeni? Ő pedig mondta, hogy "hát kirántani". Oh. Ez eszembe sem jutott. Így hát hazavittem, kirántottam, mind megettük. Másnap az erdőben szedtem egy nagy csokorral és eperlekvárral is kipróbáltuk. Hihetetlenül jó ízkombináció, de nem szabad túl édesnek lennie a lekvárnak, én egy rozmaringosat bontottam fel hozzá.

Hozzávalók:

  • Szükségünk van bodzavirág fejekre. Lehetőleg olyan helyről, ahol biztosan nem érte permet vagy más vegyszer, mert megviseli a mosás-szárítás. Ha meg szeretnénk mosni, akkor jó pár órával az elkészítés előtt tegyük ezt meg, hogy megszáradjon, különben az olaj nagyon csapkodni fog. 
  • Sűrű palacsinta tészta: 15 dkg liszt, egy tojás, csipetnyi só, kevés méz, egy kevés barna vaj,  annyi tej, hogy sűrű palacsinta tésztát kapjunk (körülbelül 1 dl)


Elkészítés:

Az olajat (vagy (kókusz)zsírt) felhevítjük, akkor jó, ha belecsöppentjük a palacsintatésztát és szépen serceg benne. Jól megmártjuk a bodzafejeket a száruknél fogva a tésztában, hogy teljesen elmerüljenek benne. Kicsit lerázzuk és beletesszük az olajba. Aranybarnára sütjük, ha kész levágjuk a szárát, minél közelebb a tövéhez, majd óvatosan megfordítjuk az olajban egy lapát segítségével és a másik oldalát is megsütjük. Papírtörlővel borított tányérra helyezzük és natúr joghurttal vagy eperlekvárral tálaljuk. 








2015. április 4., szombat

Húsvéti reggeli



A Húsvétot majdnem annyira szeretem, mint a karácsonyt. A tavalyi ünnepen valahogy minden olyan tökéletes volt. Ragyogó napsütés, reggeli futás az öcsémmel a szántóföldek között, pihenésképpen láblógatás egy vadászlesről, még egy őzet is láttunk és meglestünk egy gólyát békavadászat közben.  Ellátogattunk a Kaba farmra, ahol alig egy napos kis kecskéket tarthattunk a kezünkben, óriási élmény volt. Egy nagyot bicikliztünk az ébredező természetben, ahol még jórészt minden kopár, de már ott az ígéret a feltámadásra. Egy-egy virágba borult gyümölcsfa, vagy az erdő alján előbukkanó ibolya ligetek láttán tudom, hogy egy kettőre kitavaszodik. Igazán. És jön a labdarózsa, az aranyeső és az orgona, a nefelejcs és a gyöngyvirág. Sokan azt mondják milyen jó azoknak, akiknél mindig nyár van, vagy huszonnégy fok. Én szeretem a négy évszakot. Az állandóságban lévő folytonos változást, a megújulást, az örök körforgást. A tavasszal jön el az igazi új év, ami tele van titkokkal, vajon mi vár ránk? Tavaly ilyenkor még egy másfél éves anyukája voltam, idén pedig itt a tíz hetes kisfiam, aki akkor még csak a gondolatainkban volt. Most meg már a kezemben van, gügyög és mosolyog. Az élet szép. 
- Nálunk a Nagyszombat már a húsvéti ünnep jegyében telik, ilyenkor vagyunk itthon, szűk családi körben, vasárnap és hétfő nagycsaládos körben telik. Azért is alakult így, hogy a szombat már ünnep, mert én is szeretek az asztalra tenni ünnepi ételt, igazi húsvéti fogásokat és nem csak a tortát sütni a nagyszülők ebédjéhez. Két pici gyerek mellett persze nincs lehetőségem túl sok időt a konyhában tölteni, a bárányt meghagytam a mamáknak, szerencsére a kedvenc pékségemből hozott kalács olyan, mintha ittthon sütöttem volna, idén a sonka főzés maradt nekem. És persze a reggeli, amit mindig alig várok, mrá hétkor nézegetem az órát, hogy nem kellene-e már felkelni és nekilátni...

Ez a reggeli húsz perc alatt összerakható. Előző este pirítsuk meg a  fenyőmagot, hogy azzal ne menjen már az idő és ne kelljen plusz serpenyőt elővenni. Szerettem volna spárgát készíteni de a piacon alig kapni, elvétve találtam néhány köteget, de egyelőre horribilis az ára és a kinézete sem az igazi még. Így zöldbabot választottam helyette, barna vajjal meglocsolva tökéletesen illett a spenótos-fenyőmagos tükörtojás mellé.




Hozzávalók:

  • 5 tojás
  • Két marék friss spenót levél
  • 25 g fenyőmag
  • egy gerezd fokhagyma
  • Kevés parmezán


A barna vajas zöldbabhoz:
Egy marék zöldbab, 50 g vaj

Elkészítés:
Felteszünk vizet forrni, ezalatt a spenótot megmossuk, és letépkedjük a szárát. A fokhagyma gerezdet lereszeljük és megfuttatjuk olívaolajon majd rádobjuk a leveleket és rövid idő alatt megfonnyasztjuk, félre húzzuka  tűzről. A vajat fehér aljú lábasban megbarnítjuk, leszűrjük róla a darabokat és félre tesszük. A zöldbabot beledobjuk a lobogó sós vízben és pár perc alatt megfőzzük, majd jéghideg vízzel teli tálba dobjuk, és ha kihűlt papírtörlőre fektetjük és óvatosan szárazra töröljük. A sepnótos serpenyőt visszatesszük a tűzre és beleütjüka  tojásokat, rá reszeljük a parmezánt és amikor majdnem kész rászórjuk a pirított fenyőmagot. Ezalatt egy serpenyőben átforgatjuk a barna vajban a zöldbabot.

Nagyon Boldog Húsvéti Ünnepeket kívánok Mindenkinek!





















2015. április 18., szombat

Sült tarja spenóttal, spárgával és zöldfűszeres újkrumplival


Ami szezonális, az a legelérhetőbb, legegészségesebb, legolcsóbb. Legjobb. Abból a legkönnyebb ízletes és tápláló ételt készíteni, hiszen a jó alapanyagot nem kell agyon főzni, sütni, pucolni. Ha mindig az kerül az asztalra, aminek szezonja van, nem kell sokat gondolkozni mi legyen az ebéd, vacsora, és változatos konyhát vihetünk minden különösebb megerőltetés nélkül, hiszen hetente jelennek meg az új zöldségek, gyümölcsök a standokon. Én ilyenkor variációkat készítek a kedvenceimmel, számtalan formában kerülnek újra és újra az asztalunkra, nem lehet megunni, hiszen csak pár hét az egész, annál is inkább ki kell élvezni és enni, enni, enni, amíg van. Amíg jó.
A tavasz ízei, spenót, srárga, újkrumpli, újsárgarépa, fehérrépa, ceruzabab. Akkor a legfinomabbak, ha az ember a lehető legkevesebbet csinálja velük, és minél frissebb formában kerül az asztalra. Mit ne csináljunk vele? Ne mossuk agyon. Ne hámozzuk meg, elég ha a krumplit finoman lemossuk egy szivaccsal vagy kefével. A spárgának le kell törni a fás részét, ahol könnyen eltörhető, ott kell eltörni, egy pattintás az egész. Ha feszegetni kell, erőlködni, akkor még feljebb kell eltörni. Általában 3-4 centiméter dobódik ki, a többi ehető, szárastul, virágostul, lehetőleg 1 perc főzés után, barna vajban megforgatva. A krumplit nem kell sütni, csak forró vízbe dobva pár percet főzni, vagy párolni. A spenótot is elég blansírozni, véletlenül se főzzük agyon. Ugyanezek vonatkoznak az új sárgarépára és fehérrépára. Nem kell meghámozni szintén elegendő alaposan megmosni. Kevés olívaolaj, citrom, zöldfűszerek, vaj - nem is kell más ahhoz, hogy lakomát rendezzünk belőlük. 

Ez az ebéd friss, szezonális alapanyagokból van, és háromnegyed óra alatt könnyedén elkészíthető, még talán egy könnyű desszert is belefér, mialatt a hús sül a sütőben...

Elkészítés

Tarja:
Az ujjnyi vastag szeleteket egy sütőtálba fektetjük, bedörzsöljük reszelt fokhagymával, olívaolajjal, borsozzuk, sózzuk és rozmaring ágakat fektetünk rá. Lefedjük alufóliával és 40 percen keresztül sütjük 200 fokon, majd levesszük az alufóliát és még 10-10 percig sütjük 180 fokon mindkét oldalát. Ha kész kivesszük és alufólia alatt hagyjuk hűlni negyed órán keresztül.

Spárga

Letörjük a fás részeket a szárakról, majd lobogó sós vízbe dobjuk egy percre, ezután rögtön jéghideg, vagy jeges vízbe rakjuk. Ezután óvatosan száraz papírtörlőre fektetjük, megszárogatjuk és barna vajban megforgatjuk egy serpenyőben.



Spenót

Megmossuk és szárastul mindenestül húsz másodpercre lobogó vízbe dobjuk. Egy szűrőkanál segítségével óvatosan kiemeljük, és jéghideg vízbe rakjuk, majd kinyomkodjuk és meglocsoljuk olívaolajjal, reszelünk rá fokhagymát, megszórhatjuk friss szerecsendióval és borssal is. 



Újkrumpli

A kisebb szemeket hagyhatjuk egészben, a nagyobbakat félbe vágjuk, vagy harmadoljuk és sós vízbe pár perc alatt megfőzzük és rögtön jéghideg vízbe rakjuk. Megszórjuk friss, apróra vágott zöldfűszerekkel, bazsalikommal, majorannaval, oregánóval, kakukkfűvel, korianderrel, zsályával, rozmaringgal, petrezselyemmel, bármit rakhatunk rá és meglocsoljuk olívaolajjal. 









2013. december 19., csütörtök

Trüffel - Szerelem első látásra




Idén az ünnepi előkészületek során ráéreztem a türffelkészítés szépségére. A "szépségére" fordulatot nem csak közhelynek szántam, ugyanis trüffelt készíteni valóban egy rendkívül esztétikus folyamat, már az, ahogy a táblacsoki gyönyörű, fényes masszává olvad a forró gőz fölött olyan látvány, amitől a Csokoládé című filmben érzem magam. Trüffelt készíteni hálás feladat, mert hihetetlenül könnyű, a végeredményt szemlélve az embert mégis egy mestercukrász büszkesége tölti el. Összességében elmondhatom, nem gondoltam volna, hogy ennyire könnyen, gyorsan ilyen finom édesség készíthető. Tőlem sokan ezt kapják karácsonyra szép kis bonbonos dobozokba csomagolva és jövőre az adventi naptárat is ezzel töltöm fel. A következő lépés a bonbon lesz, de az még messzebb van. Inspirációnak a praliné paradicsom blogot érdemes nézegetni, kis változtatásokkal az alábbi recepteket is onnan válogattam, bár ha egyszer valaki trüffelt készít, meggyőződésem, hogy soha többet nem fog hozzá receptet használni, mert a lényeg a jó minőségű csokoládén és a sűrű, magas zsírtartalmú házi tejszínen van, a többi fantázia kérdése, az arányokat és a hozzávalókat már tetszés szerint variálhatjuk.

Receptek


Gesztenyés trüffelgolyó


Hozzávalók:

  • 80 gramm étcsokoládé
  • 70 gramm tejcsokoládé
  • 35 g tejszín
  • Egy evőkanál puha vaj
  • Egy teáskanál méz
  • 85 g gesztenyepüré (receptet lásd lejjebb)


Bevonat:

A bevonathoz egy nagyon egyszerű mandulából, cukorból és tojásfehérjéből álló süteményt készítettem, amelyet utána morzsásra turmixoltam.
  • 30 g őrölt mandula
  • 30g őrölt kesu dió
  • 30 g durvára vágott mandula
  • 30 g durvára vágott kesu dió
  • 50 g kristálycukor egy rúd vaníliával porrá turmixolva
  • 10 g liszt
  • két tojásfehérje


Az étcsokoládét és a tejcsokit a vajjal gőz fölött felolvasztottam, közben a gesztenyepürét, a tejszínt és a mézet összeforraltam. A gesztenyés masszát több részletben a csokoládéhoz kevertem, majd hűtőbe tettem, hogy megszilárduljon.

A tésztához a tojásfehérjét kemyén habbá vertem a cukorral, majd belekevertem az őrölt magokat. Sütőpapírral kibéleltem egy tepsit és a durvára vágott magokat ráterítettem, majd erre öntöttem másfél centi vastagon a tojásos masszát, majd 180 fokon aranybarnára sütöttem nagyjából 20 perc alatt. Miután ekészült hagytam pár órát állni, szikkadni, majd morzsásra turmixoltam és a masszából gyúrt golyók egy részét ebbe, a másik részét pedig keserű holland kakaó porba forgattam.

Gesztenyemassza: Nekem most szerencsém volt, mert kaptam két szép tömb házi gesztenyepürét ajándékba és azokat használtam fel a trüffelekhez. De nem nehéz elkészíteni, és nem is különösebben időigényes, így mindenkinek azt javasolom, hogy ne boltit használjon, hanem inkább készítsen házilag. 
Íme a recept:
  • 250 gramm meghámozott főtt gesztenye 
  • 3 dl tejszín
  • Kevés méz vagy cukor


A gesztenyét összedaraboljuk és a tejszínnel felforraljuk, hozzáadjuk a cukrot majd botmixerrel pürésítjük.


Meggyes-étcsokis trüffelgolyó


Hozzávalók:

  • 150 g étcsokoládé
  • fél dl tejszín
  • fél dl sűrű meggylekvár (házi)
  • két evőkanál meggylé (házi)
  • egy evőkanál rum


Bevonathoz:

  • 100 g étcsokoládé
  • Mézeskalács


Elkészítés:

Az étcsokoládét vízgőz fölött megolvasztom, addig a tejszínt, a meggylekvárt és a meggylevet összeturmixolom és rottyantok rajta egyet, majd hozzáadoma  rumot. A meggyes pürét több részletben alaposan belekeverem a csokoládéba, majd az egészet beteszem a hűtőbe jó pár órára, hogy megszilárduljon. A mézeskalácsot morzsásra turmixolom, karamellizált barna cukorral is összekeverhetem (ilyenkor az egészet újra turmixoljuk). Ha összeállt a ganache, akkor egy teáskanál segítségével a tenyerembe adagolom és gyorsan kis golyókat formázok belőle, majd meghempergetem az olvadt étcsokoládéban és a mézeskalács morzsában.

Fehércsokoládés-mandulás trüffelgolyó


A fehércsokoládéhoz kevesebb tejszín szükséges, különben túl lágy marad a massza. Illik hozzá a chili, rózsabors ízesítés is, meghempergethetjük kókuszban, mandulában vagy kakaóporban, és a közepébe rakhatunk mandulát vagy marcipángolyót. Megbolondíthatjuk egy kevés tojáslikőrrel...

Hozzávalók:

  • 150 gramm fehér csokoládé
  • fél dl tejszín
  • kis tesákanál vaj
  • egy teáskanál méz
  • egy marék mandula


A csokoládét folyamatos kevergetés közben felolvasztom majd hozzáadom a vajat és a mézet, végül a tejszínt több részletben. Hűtőbe teszem, majd ha megszilárdult kis golyókat formázok belőle, a közepébe mandulát teszek és meghempergetem kakaóporban. Én ehhez is a mandulás morzsát használtam.



2015. szeptember 27., vasárnap

Sütőtökös kuglóf



Az egyik jól bevált délutáni vendégváró nálunk a sütőtökös kuglóf. Gyönyörűen mutat egy tortatálra kirakva (ha nincs, egy lapos tányérra rakjunk tortapapírt és így tálaljuk), különleges, hiszen egy egyszerű délutáni süteményt szezonális alapanyaggal készítünk el, és persze finom is. Az elkészítése pedig végtelenül egyszerű, csak arra kell figyelni, hogy a sok alapanyagból semmi ne maradjon ki, a citromos cukormáz pedig kötelező rá, ne spóroljuk le semmiképpen, az adja a a pikáns édes-savanyú ízt a sütőtöktől szaftos, édes kuglóftésztához. A recept a kedvenc blogomról van, de annyira sokszor készítem, hogy én is megosztom. Sokszor szoktam megörvendeztetni vele a családot borongós őszi-téli hétvégéken uzsonnára, ez alkalommal vendégvárónak készült, de a vasárnapi reggelink is meg volt belőle. Egy kis szilvalekvárral kiegészítve. 




Hozzávalók:


  • 450 g liszt
  • 350 g sütőtök lereszelve
  • 200 g barna kristálycukor
  • 12 g sütőpor
  • 1 dl olaj
  • 125 g lágy vaj
  • 2 dl natúr joghurt
  • két tojás
  • Egy citrom reszelt héja ( eredeti receptben narancs héjjal van, azzal is finom)
  • Egy evőkanál fahéj
  • Frissen reszelt szerecsendió
  • Egy teáskanál őrölt gyömbér
  • Kávéskanál őrölt kardamom (Megj.: Bármilyen karácsonyi fűszer jó, kardamom, szegfűszeg, én előfordul, hogy a mézessütemény fűszerkevérkből rakok bele a fahéj mellé)


Cukormázhoz:

  • 150 g porcukor átszitálva
  • 3-5 evőkanál víz
  • Két evőkanál citromlé


Elkészítés:

A sütőt előmelegítjük 180 fokra, a kuglófhoz összekeverjük a száraz hozzávalókat, majd a nedves alapanyagokat is egy külön tálba, végül összekeverjük a kettőt és egy kivajazott, lisztezett kuglófformába öntjük. 40-50 perc alatt megsütjük, megvárjuk, amíg teljesen kihűl, ezután kiborítjuk és kikeverjük a cukormázat. Az átszitált porcukrot elkeverjük a vízzel és a citromlével, de csak kanalanként adjuk hozzá a folyadékot, nehogy túl híg legyen, egy sűrű fehér masszát kell kapnunk. Ne tegyük hűtőbe, tönkreteszi a cukormázat, csak ki az ablakba vagy a teraszra, de bent a lakásban sem lesz egy napig baja, leteszteltem már számtalan alkalommal. Betehetjük egy fémdobozba vagy üvegbúra alatt is tárolhatjuk. 

Kiváló gaszro ajándék egy tortapapírral díszített papírtálcára rakva, celofánba becsomagolva.














2015. május 28., csütörtök

Epres-fehércsokis muffin

Tudom, hogy meg sem szabadna kóstolnom, mert ha egy falatot eszem belőle, nem bírok ellenállni és meg is fogom enni, amibe beletörtem. Meg a  többit is. Na jó csak a felét. Végülis én sütöttem, illik megkóstolni, hátha nem is jó. De hát miért is ne lenne jó? - Mondjuk nem sült meg.  Na még egyet... azt, amelyiknek a tetejére kifolyt és ráolvadt a fehércsoki, még a sütőben kinéztem... vagy azt a másikat, amelyiken karamellizálódott az eper...
Hány darabos is egy muffin sütő? Tizenkettő?! Nem létezik, hogy a hiányzóakat mind én ettem meg. Ugye Ti is ettetek...?




A mufinnal kezdődött minden. A szerelem a sütés iránt. Ott éltem át először a csodát, ahogy lisztből, cukorból, sütőporból és tojásból sütemény születik. Csokis, kakaós, epres, diós, almás. Nem tudtam levenni róla a szemem, guggoltam a sütő előtt és megbabonázva néztem, ahogy egyre magasabb lesz a kapszlikba töltött tészta.  Óriási élmény volt, amikor a magasra feljött, tökéletesen sikerült tepsi muffint tálcára pakoltam és azzal vártam haza a szüleimet vacsorára. Csak sütöttem és sütöttem a család meg boldogan ette. Tizennyolc éves voltam ekkor, egy barátnőm a születésnapjára kapott egy muffinszakácskönyvet, és persze rögtön a rabja lett, lelkesen újságolta, hogy azóta minden reggel azt reggelizik. Én nem voltam nagy szakácsnő, így nagyon nagy tettnek éreztem, hogy ő süt. Ráadásul olyan muffint, amit én addig csak pékségekben láttam. Ámulva néztem, hogy ugyanúgy néz ki. Mint a boltban. Kipróbáltuk együtt is egy nyári délutánon. Még emlékszem, ahogy magyarázza, hogy a csokit még a papírjában törjem össze, a tésztát hagyjam csomósan... Elronthatatlan, bíztatott. Tényleg az.
Azóta is imádom Stahl Judit receptjeit, hálásak lehetünk neki, hogy összeválogatta a legjobb mufinn recepteket és velük egy egész generációval szeretette meg a sütést egy életre. Gyors és finom, biztos a sikerélmény, ha valaki még soha nem sütött semmit akkor is. A kedvenceim közé tartozik ez a fehércsokis-epres, a másik dobogós a csokis-banános. 


Kis eltéréssel ez a recept a Stahl Judit féle fehércsokis-epres muffin, már korábban is szerepelt egyszer a blogomon, de azóta már többször készítettem és változtattam rajta. Narancs helyett citromhéjat teszek bele, nekem a tavaszhoz az valahogy jobban illik, szerintem kevesebb cukor is elegendő az általa megadott mennyiségnél és az egész vanília rudat felhasználom, nem csak a magokat. Próbáltam már úgyis, hogy nem csak megolvasztottam a vajat, hanem barnítottam is, és a tej felét tejszínnel is pótolhatjuk.



Hozzávalók:


  • 100 g vaj
  • 100g fehércsoki
  • 200 g eper
  • Egy kávéskanál sütőpor
  • Egy csipet szódabikarbóna
  • Egy csipet só
  • Egy dl tej
  • 100 g natúr joghurt
  • 100 g barna cukor
  • Egy darab tojás
  • Egy citrom reszelt héja
  • 25 dkg finomliszt


Elkészítés:
 A sütőt előmelegítjük 200 fokra és a muffin tepsit kibéleljük papírformákkal, használhatunk szilikonformákat is, de én nagyon szeretem a színes, vidám muffinpapírokat. A vajat megolvasztjuk és visszahűtjük, a fehércsokit apró darabokra vágjuk, az epret megmossuk és szintén feldaraboljuk, majd összekevrjük egy evőkanál liszttel, hogy ne áztassa el a muffint. Ezután összekeverjüka  száraz hozzávalókat, a maradék lisztet, sütőport, szódabikarbónát, sót és a fehércsokit. A cukrot finomra turmixoljuk a vanília rúddal, így sokkal vaníliásabb ízt kapunk, mintha csak a magokat kapargatnánk bele. Egy másik tálban kézi habverővel összekeverjük a tojást és a cukrot, majd hozzáadjuka  tejet, a joghurtot és a vajat, hozzáreszeljüka  citrom héját majd összekeverjük a lisztes keverékkel, de elég csak nagyjából összedolgozni, nem kell teljesen simára keverni. A tészta felét elsztjuk a muffin formákba, a maradék tésztába elkeverjük az epret és azt is rámerjük. 20-25 perc alatt megsütjük, ha már langyos juharszirupot kanalazhatunk a tetejére.





2015. október 3., szombat

Őszi crumble




Akinek gyereke van annál biztosan mindig akad maradék gyümölcs. Megmaradt szemek a lecsipkedett szőlőfürtön, uzsonnára, tízóraira megkezdett almák, körték, banánok. Én ezeket sajnálom kidobni, elrakom a hűtőbe, majd adott alkalommal összeaprítom és francia bundáskenyéren, zabkásán végzik gyümölcsöntetként vagy crumble-t készítek belőlük. 

Hozzávalók:

  • 3-4 körte
  • 2 alma
  • Egy kis fürt szőlő
  • Néhány szem ringló, szilva, esetleg füge
A tésztához:
  • 150 g liszt
  • 75 g vaj
  • 50 g barna kristálycukor (ilyenkor a legjobb, ha van otthon házi vaníliás kristálycukrunk, egy befőttesüvegbe belerakjuk a kimagozott vaníliarudakat és ráöntjük a kristálycukrot, 1-2 hónapig állni hagyjuk)
  • 4-5 evőkanál zabpehely
A sütőt előmelegítjük 180 fokra, a gyümölcsöt apró kockára vágjuk, egy kivajazott porcelán piteformába terítjük, meghintjük fahéjjal és kardamommal, a tészta hozzávalóit kézzel összemorzsoljuk és rászórjuk a gyümölcs tetejére. 25-30 perc alatt megsütjük. 










2015. június 5., péntek

Epres-banános crumble









Igazi nyári időtöltés crumble-t készíteni. A konyhában kimérem a hozzávalókat, mindegyiket külön kis tálba, majd egy nagy kosárban kiviszem és közösen, az udvaron összekeverjük őket. Az epret elkeverjük egy kanál liszttel, majd megszórjuk barna cukorral, a liszetet a sóval, cukorral, zabpehellyel, majd kivajazzuk a piteformát - szinte játék, nekem is, Rebekának is. Végül belerakom a felkockázott vajat és rákapcsolom a szeletelőgépet, ami pár perc alatt összekeveri, morzsás állagúra, ahogyan kell. Varázslat. Mialatt a sütőben sül játszunk, labdázunk, élvezzük a nyarat, a jó idő és kint lét adta gondtalanságot. A kislányom lába között elgurul a színes gumilabda, lehajol és a terpesz között hátranyúl, de nem éri el, elveszti az egyensúlyát, lecsücsül a földre... és kacag. Hosszan, göndören, ahogy csak a pici gyerekek tudnak. Hunyorogva nézem, a napfényben sárga kis pontok táncolnak a szőke fürtjei körül, meztelen lábacskái, még kis dundi babalábak, de már látszik, hogy használja őket, bokáig homokosak. A nyári napok boldogságának madár hangja, bodza illata és eper íze van...

Hozzávalók:


  • 350 g eper
  • Egy banán
  • Három evőkanál cukor
  • Egy rúd vanília magja
  • Egy kis darab friss gyömbér
  • Fél narancs leve


A morzsához:

  • 200 g liszt
  • 4 evőkanál cukor
  • 100 g vaj
  • csipet só
  • Három evőkanál zabpehely


Elkészítés:
A szobahőmérsékletű vajat felkockázzuk, a lisztet elkeverjük a  sóval, a cukorral, zabpehellyel, majd hozzáadjuk a vajat és késes szeletelő részében összekeverjük vagy kézzel összemorzsoljuk. Az epret és a banánt feldaraboljuk, ráöntjük a fél narancs kifacsart levét, ráreszeljük a gyömbért és elkeverjük egy kanál liszttel vagy keményítővel és a vaníliarúd kikapart magjaival. A piteformát, vagy más tűzálló edényt kivajazzuk,belerakjuk az epret és nagyobb darabokban a tetejére morzsoljuk a morzsát (körülbelül borsószemnyi darabokban), majd 180 fokon körülbelül fél óra alatt aranybarnára, ropogósra sütjük. Vanília fagyival tálaljuk, már ha kapunk, mi rendre úgy járunk mostanában, hogy a rákóczi túróstól, madártejestől a dobostortáig minenféle csuda ízkombinációban találunk jégkrémet csak sima vaníliásat nem...